KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halálos iramban 8.

Huber Zoltán

The Fate of the Furious – amerikai, 2017. Rendezte:  F. Gary Gray. Írta: Chris MorganGary Scott Thompso. Kép: Stephen F. Windon. Zene: Brian Tyler. Szereplők:  Dwayne Johnson (Hobbs), Charlize Theron (Cipher), Scott Eastwood (Eric), Vin Diesel (Toretto). Gyártó: Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált.

 

Hívhatjuk hetedik művészetnek és csodálhatjuk százhúsz év alatt elért magasságait, a mozi alapvetően a bennünk élő gyermeken keresztül lép kapcsolatba velünk. A sötétben fénylő, mozgásba lendülő képek csodája minden filmben közös, de ha kizárólag a tizenegy éves énünk szája marad tátva, ott vélhetően nem az intellektuális finomságokon volt a fő hangsúly. A vagány sofőrökből, csillogó karosszériákból és szögegyenes benzinfilozófiai egysorosokból gründolt Halálos iramban-franchise pontosan azért dübörög még mindig, mert a naiv kiskamasz-fantáziánkat találja célba. A Diesel-meghajtású, magas fordulatszámon pörgő széria sohasem árul zsákbamacskát, így nemcsak napjaink legjobb no-brainer kikapcsolódása, de a hagyományos akciófilmes esztétika egyik utolsó nagy mohikánja is. A mindent elviccelő vagy folyamatosan vívódó hősök, a nosztalgikus önparódiák és barokkos neo-trash idézőjelezgetések korában külön öröm az olyan maszkulin szappanoperával egyben tartott krómpornó, ami mérföldekre elkerüli agyunk legcsekélyebb igénybevételét. Hét epizód és négymilliárd dollárnyi bevétel után szerencsére már rég túl vagyunk az olyan földhözragadt dolgokon, mint a rigorózus fizikai-logikai-narratív törvényszerűségek. Csak az öröm-potenciál és a menőség-faktor számítanak, hogy minden és mindenki jól mutasson a vásznon. A sorozat nem véletlenül vonzza magához a műfaj legnagyobb neveit, amolyan össznépi gálaműsorrá varázsolva a filmet, ahol csupán annyi szabály van, hogy a kalandok után közös grillezésen kell köszönetet mondani az újonnan megtalált családért. Ahogyan Dom Toretto dörmögi: nem az számít, mi van a motorház alatt, hanem az, hogy ki ül a volánnál. Jelen esetben az autóskártya-gyűjtő, színes matchboxokat egymásnak gurító énünk taposhat a gázba és amíg ez így marad, a széles vigyor és a színtiszta komolytalanság garantált.  


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13202