KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tökös ötös

Soós Tamás Dénes

Five – francia, 2016. Rendezte: Igor Gotesman. Írta: Igor Gotesman, Mathieu Oullion, Alice Vial. Kép: Julien Roux. Zene: Szereplők: Pierre Niney (Samuel), François Civil (Timothée), Igor Gotesman (Vadim), Margot Bancilhon (Julia), Idrissa Hanrot (Nestor). Gyártó: Les Films du Kiosque / StudioCanal / France 2 Cinéma. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 102 perc.

 

Miközben a stoner-vígjáték Amerikában épp feloldódni látszik az egész estés bulifilmben (Project X – A buli elszabadul) és az akcióvígjátékban (BeSZERvezve, Ananász expressz), Franciaországban egy elsőfilmes azt ígéri, hogy a másik véglet, a valóság felől frissíti a műfajt. Hogy az egyszeri marihuána-használóban végre nem a karikatúrát, hanem az embert látja, akit szerelem- és rezsigondok aggasztanak, és csak úgy mellesleg, bánatában pöffent egyet esténként. Addig működik is a Tökös ötös, amíg inkább a Lakótársat keresünk-höz, és nem egy Judd Apatow-komédiához közelít, és arra koncentrál, hogyan tud egy ötfős baráti társaság megfizethető albérletet találni Párizsban (sehogy: a gazdag családból származó Samuel fizeti a többezer eurós lakbér nagy részét, de apja beszünteti az apanázst, amikor kiderül, nem orvosnak, hanem színésznek tanul). A film szétesik, amint a fűterjesztéssel kapcsolatos bukkanók kerülnek előtérbe, mert utána már nem a nagyon is emberi lúzerségé, hanem az erőltetett zsánerparódiáé és a soviniszta vicceké a terep, és az esetlen szerelem még oly találó motívuma is, mint az izgalom révén jelentkező orrvérzés, és az emiatt összevérzett lepedő, elhasznált análpoénná degradálódik.

Bár a filmet író, rendező, és a mértéktartó haver szerepét is eljátszó Igor Gotesman ugyanúgy vonzódik a dinamikus, akár humoros képi megoldásokhoz, mint a lakótárskereső Cédric Klapisch, épkézláb történetet már nem tud kerekíteni a kedvesen elrajzolt szereplői köré. A Tökös ötös így végül sem a szülőktől elszakadni képtelen Y-generációról, sem a füves vígjáték zsáneréről nem mond semmi meglepőt, vicceset, vagy érdemlegeset. Sztónerek helyett inkább a magyar ingatlanközvetítők nevethetnek rajta egy jót, mert robbanhatnak itthon az ingatlanárak, de a rezsihelyzet nyugaton is fokozódik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12961