KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

René – Egy élet a rácsok mögött

Schreiber András

René – cseh, 2008. Rendezte: Helena Třeštíková. Kép: Martin Kubala, Petr Pešek, Stano Slušný, Marek Dvořák, Ondřej Belica, Václav Smolík, Miroslav Soucek és Vlastimil Hamerník. Zene: Tadeáš Věrčák. Szereplők: René Plasil. Gyártó: Negativ / Ceská Televize. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 83 perc.

 

Rendhagyó portré, szociográfia és korrajz – a magyar mozibarátok rövid időn belül második alkalommal találkozhatnak Helena Třeštíková dokumentum-művészetével. Hasonlóan a Marcelához, Třeštíková ezúttal is évtizedeken át követi főhősét, a címszereplő René Plasil visszaeső bűnelkövetőt, írót, börtönfilozófust, társadalom- és törvénytagadót. Huszonegy évnyi sűrített életút (1987-től 2008-ig) – a zöme különféle büntetésvégrehajtó intézetekben.

Többet bent, mint kint – Plasil, ez az újkori cseh mini-Villon a börtönből követi nyomon húsz év történelmi-politikai változásait, és a börtönből értesíti minden alkalommal Třeštíkovát: „ismét bentről írok.” Visszatérés (a börtönvalóság állandósága) és változás (Plasilé és a külvilágé). Havel többszöri beiktatásának, az eltérített repülők toronyba csapódásának, az Uniós csatlakozásnak, vagy a rendezőnő kérészéletű kultuszminiszterségének (két hét a Topolánek-kormányban) tévéhírei és Plasil Třeštíkovának írt levelei diktálják–szaggatják a René tempóját és adnak eligazítást címszereplőnek, nézőnek (és az alkotás folyamatában a rendezőnek) egyaránt.

Třeštíková szerkesztési metódusa nem csak a ritmust és a történelmi—személyes sors megismerésének kapaszkodóját biztosítja. A levelekből derül ki például, hogy Plasil betöréses lopásainak egyik áldozata maga a rendezőnő, de az is, hogy ő segíti hozzá Plasilt első kötetének megjelenéséhez. Furcsa bizalom-spirál hajtja előre tehát a történetet, és válik idővel az alkotó kiemelt mellékszereplővé, lesz a keserű börtönnapló mozgóképes krónikásából az író-betörő Plasil felkarolója-mecénása, s némiképp sorsának alakítója.

Felelősség kérdésében ugyanis a René kicsit sem kertel. Komoly kérdések ezek: család (elvált szülők, hibás nevelés szülte lázadás), az első, ifjúkori botlásra kemény kézzel lecsapó ítélkezés, és az önsorsrontó egyéni felelősség mellé csatlakozik az érdekes témára felfigyelő, a portré tárgyát „kihasználó” alkotó szándéka is. Bár a krédóban a kétszer is megrabolt Třeštíková saját ítéletét is meglebbenti: az elátkozott költőkre a legtöbb átkot mégis önmaguk szórják.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9865