KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Veszélyes vizeken

Schubert Gusztáv

Curtis Hanson filmje régies szabású akciómozi, többet küzdenek benne ésszel, mint erővel. Vagyis krónikusan vérszegény. Egy-két csúnya zúzódás, mindösszesen három halott. Nem tudom, hogy hozza így be a beléfektetett milliócskát. Csábításhoz marad tehát Meryl Streep és a veszélyes vizek. Az őrjöngő, rohanó montanai hegyi folyók hozzák a formájukat: lenyűgözőek és veszélyesek. Meryl Streep nem az. Úgyhogy vele is minden rendben van. Pár éve Kim Basinger tapicskolt gyönyörűen és nedvesen a zavaros vizekben, arra, ahol az Everglades – mocsarakban („erkölcsi fertő”); az volt a rosszabb felállás. Egy semmi-különös bostoni tanárnőről kiderül, hogy az élet nagyhercegnője, legyőzi a vad folyót, ahová nyári vízi túrára indult, és mellesleg az odaveszekedett rosszembereket is, akik őt és családját sakkban tartva próbálnak a sebes szurdokvizeken át eltűnni a rendőrség elől. Ezt az agyalmányt Hollywood mai sellői közül egyedül Meryl Streepnek hiszem el. Akárki más játszaná, szimpla superwoman-sztori kerekedne ki belőle. Maryl Streeppel mélyebb – ha nem is a legmélyebb – vizekre is elevezhetünk. Mert hát a kis Niagara, meg az ördögszurdok ‑ így a film – mind semmi ahhoz képest, ami odabenn örvénylik. A Veszélyes vizeken igazi családi thriller, sugallata szerint ott üti fel fejét a romlás, ahol a familiáris kötelékek meglazulnak. Ha a férjnek nem lenne fontosabb családjánál a munka, ha a magára hagyott feleség nem sóvárogna új kalandra, ha a fiúcska felnézhetne apjára – nem lennének ilyen könnyű prédái a csábos gonosznak. Aggodalomra nincsen ok: végül mindent legyőz a meglepetésszerűen újjáéledő családi szeretet. Még egyszer a hozzávalók: rosszemberek, vadvizek, csónakok. John Boorman negyedszázada ugyanebből minden idők egyik legnyomasztóbb thrillerét keverte ki. De ki emlékszik már a Deliverance-re?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=90