KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sziget foglya

Békés Pál

 

Saint Pierre-en nincs guillotine. Egy ilyen aprócska, párszáz lakosú francia-kanadai sziget az 1850-es években nem oly fontos, hogy az államhatalom jelképe, a véres karriert befutott, a forradalom által rendszeresített „humánus gyilok”, a nyaktiló ott „állomásozzék”. – Józan ésszel el sem képzelhető, hogy szükség lehet rá. Azután a józan ész megcsalatik. Gyilkosság történik a szigeten – szükség van a nyaktilóra.

Neel Auguste-nak, a halálra ítélt gyilkosnak van még néhány hónapja – addig élhet, míg a messzi Martinique-ről Kanadába érkezik a gyarmatról gyarmatra bolyongó vándor kivégzőszerszám, s végre fejét vehetik.

A bűnös a maroknyi helyőrség parancsnokának őrizetére bízva várja, hogy sorsa beteljesedjék. A hosszú várakozás alatt a Kapitány és gyönyörű felesége, Madame La felügyelik a lassú, egyszerű, szemlátomást jólelkű férfit, s a községi elöljárók heves tiltakozása ellenére gyakorlatilag szabadon engedik – a szigetről nem távozhat úgysem –, ezer porkolábnál ugyanis gondosabban őrzi a jeges óceán.

Neel August fogsága idején, a nyaktiló árnyékában sokszorta több jót tesz mint amennyi gaztett terheli számláját. Ám hiába billen javára jó és rossz mérlege, s hiába válik a sziget legnépszerűbb emberévé, akinek gyakorlatilag mindenki hálával tartozik, az ítélet már kimondatott, a törvény rendje merev, hajlíthatatlan, nem ismer sem kegyelmet, sem méltányosságot. Madame La és a Kapitány mindent megtesznek védencük érdekében, ám hiába. A rend a törvény őrének szembeszegülését csakis zendülésnek láthatja, és kétszeres dühvel sújt le rá. Nemcsak Neel Augustöt éri utol az elkerülhetetlen végzet, hanem a Kapitány is áldozatul esik a kísérletnek, hogy a földi igazságszolgáltatás rozsdás mérlegét az égihez igazítsa.

Gyönyörű film A sziget foglya. Arról szól, amiről szólni érdemes: rosszról és jóról, reménytelenségről és reményről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3344