KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Ázsia idézőjelben

Strausz László

A Kill Bill filmes utalásaival évekre elegendő munkát ad a Tarantino-filológusoknak.

 

Tarantino rengeteg tartalmi és stiláris lábjegyzetet helyezett el a Kill Billben. Egyik legszembeötlőbb húzása Sonny Chibának, a hongkongi verekedős filmek veterán sztárjának a szerepeltetése. Chiba mintegy száz harcművészeti film főszereplője volt a hetvenes években Hong Kongban, Japánban és Amerikában. Uma Thurman filmbeli karaktere, a Menyasszony figurája az 1973-as Lady Snowbloodra megy vissza. Ebben a filmben a börtönben született Yuki anyja, Sayo sérelmeit bosszulja meg, amikor a végrendelete szerint meggyilkolja a szenvedéseiért felelős három embert. Ugyanez a toposz számos más filmben felbukkan, például az 1993-as Fehérhajú menyasszonyban. Cho Yi-hang, a címszereplő és a társa, Ni-chang a Wu Tang klán férfitagjain tölti ki bosszúját. Női kung fu-harcosokból álló bandájának tagjai, akik kivétel nélkül hímsoviniszta gengszterek áldozatai, szemrebbenés nélkül kaszabolnak le minden férfit, aki útjukba áll.

A konkrét hivatkozásokon túl a rendező számos filmtörténeti tiszteletkört fut a kung fu és a wuxia műfaja előtt is. Raymond Chaw, aki a néhai Shaw Brothers producere volt, a hetvenes évek elején alapítja meg a Golden Harvest stúdiót. A Golden fő profilját a harcművészeti filmek jelentették, és a hetvenes évek második nagy kung fu- és wuxia-hulláma nagyrészt innen került ki. Tarantino a Kill Bill elején a Shaw- és a Golden-logóval tiszteleg a mesterek előtt. A stúdió korai sikerei közé tartoznak Bruce Lee első filmjei. Lee a hatvanas években már szerepelt egy amerikai minisorozatban, a Zöld darázsban, majd miután nem kapta meg az ABC tévétársaság Kung fu című sorozatának főszerepét, filmezni kezdett, nem kis sikerrel. Azt, hogy a Kill Bill mennyire ironikusan kezeli a műfaj történetét, az is mutatja, hogy Lee helyett 1970-ben az a David Carradine kapja az ABC-sorozat főszerepét, aki Tarantino hibridjének főgonoszát, Billt is alakítja, bő harminc évvel később. Uma Thurman filmbeli sárga ruhája Lee-rekvizítum: Bruce Lee az 1978-as Halálos játszmában ugyanilyet visel.

A western és a kung fu-filmek közötti többszintű kapcsolatot Tarantino számos hivatkozással bonyolítja. Nem véletlen, hogy a Kill Bill Sergio Leone munkáit idézi meg – nem csak a Morricone-zene felhasználásával vagy a film karaktereinek westernszerű megformálásával. Az 1968-as klasszikus Volt egyszer egy vadnyugat 1990-ben Tsui Harkot, a hongkongi mestert ihlette meg, aki útjára indítja a Volt egyszer egy Kína-sorozatot. Hark a Leone-filmet feje tetejére állítja, így lesz a lassú tempójú westernklasszikusból hipersebességű verekedős saga. 1997-ben készül el a sorozat utolsó darabja Volt egyszer egy Kína és Amerika címmel. Ebben a vadnyugaton játszódó filmben három kínai barát Amerikában élő társát látogatja meg. Igazi műfajparódiához hűen a végső csata forgatagában a cowboyok elképesztő kung fu-vagdalkozásba kezdenek. Tarantino a Kill Bill-ben Hark beállításait kopírozza a Leone-film Morricone-dallamaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 21. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2014