KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vihar előtt

Fekete Tamás

Serenity – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Steven Knight. Kép: Jess Hall. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Matthew McConaughey (Baker), Anne Hathaway (Karen), Diane Lane (Constance), Jason Clarke (Frank), Djimon Hounsou (Duke). Gyártó: Global Road Entertainment / Shoebox Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 106 perc.

 

A Vihar előtt a legalapvetőbb noir-sémát dolgozza fel sokadszor: a mindennapos anyagi gondokkal küzdő, és stabil érzelmi kapcsolatokkal nem rendelkező férfit egy nap felkeresi a femme fatale, aki megbízza, hogy tegye el láb alól dúsgazdag férjét. Hősünket végül elcsábítja a pénz és az asszony is, ezért rááll a dologra, ám nem sokkal később kiderül, valójában ő maga a zsineg végén fennakadt hal. Ezt a műfajt és alaptémát használta fel Steven Knight, hogy aztán egészen más, távoli és jóval zavarosabb vizek felé hajózzon.

Az író-rendező Knight igazán többpólusú szerző: ingázik otthona, Anglia és Hollywood között, hol saját ötletét dolgozza ki, hol egy korábbi sikerkönyvet adaptál, ugyanolyan otthonosan mozog a filmek, mint a tévésorozatok világában, és 2013 óta rendezőként is számontarthatjuk. Ám ez a sokszínűség sajnos épp ennyire jellemzői munkáinak színvonalára is – és a Vihar előtt a félresikerült vállalkozások között kap majd helyet. Bár a noir eddig jellemzően nem képviseltette magát Knight életművében, ebben a műfajban megjelennek azok a témák és karakterek, amelyek a rendezőként is jegyzett filmjeiben. A Kolibri kód és a Locke főhőse egyaránt egy (vagy konkrétan, vagy csupán vizuálisan) magányos férfi, aki valamilyen, lassan feltáruló múltbéli tette miatt döntéshelyzetbe került, és erkölcsi jellegű döntések során át a megváltást keresi (mint arra a Kolibri kód eredeti címe is utal). Mindezek igazak a Vihar előtt esetében is, ám a film előrehaladtával egyre erősebb a gyanú, hogy itt nem a főhőst, hanem a nézőt verték át. A merész csavar és műfajváltás egyáltalán nem Knight erőssége, és szemlátomást az egész film erre az egy, feltűnően átgondolatlan és megkérdőjelezhető stabilitású ötletre lett felépítve – úgy szabadulva meg a noir testétől, akár egy eltüntetendő hullától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14028