KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó pogány király

Kovács Patrik

Redbad – holland, 2018. Rendezte: Roel Reiné. Írta: Alex van Galen. Kép: Roel Reiné. Zene: Trevor Morris. Szereplők: Gijs Naber (Redbad), Loes Haverkort (Frea), Jonathan Banks (Kis Pipin), Tibo Vandenborre (Martell Károly), Jack Wouterse (Willibrord). Gyártó: Farmhouse Film and TV / Bulletproof Cupid / Rebel Entertainment. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 160 perc.

 

A holland Roel Reiné számára felcsillant a remény, hogy – ha a tengerentúlon nem is – legalább hazájában elsőrangú blockbuster-rendezővé váljék. Az elmúlt években Hollywoodban taposta a szamárlétra fokait: mialatt szakmányban gyártotta a legkülönfélébb B-szériás akciómozikat, lassan elsajátította a mesterség fortélyait. Friss munkája, Az utolsó pogány király azonban már Hollandiában forgott, és a közegváltás nemcsak jelentősebb alkotói függetlenséget, de nagyobb léptékű koncepciót hozott. Grandiózus történelmi dráma pereg ugyanis a szemünk előtt: Kr. u. 700 körül Redbad, a fríz trón várományosa száműzetik otthonából és Dániában lel menedékre, ám aggodalma hazaszólítja, amikor a Frank Birodalom rabigába dönti szeretett népét, majd hozzákezd a térség erőszakos katolizálásához.

Nem nehéz észrevenni, hogy Az utolsó pogány király mennyire hasonló dilemmákat vet fel, mint a jelenlegi európai menekültválság: a vén kontinens a középkor hajnalán is civilizációk ütközőzónája volt, akárcsak napjainkban, és a máig aktuális sorskérdések (békés egymás mellett élés vagy kultúrharc, integráció vagy függetlenség) vájtak belé törésvonalakat. Reiné filmjének talán legizgalmasabb aspektusa, hogy a barbár frízeket erkölcsileg magasabb rendűként tételezi, mint a becsvágyó frankokat és az agresszív keresztény hittérítőket, akik kardként forgatják a Bibliát. A film meggyőzően érvel ama triviális történelmi tapasztalat mellett, miszerint a vallási fanatizmus mindig önös egyéni- és csoportérdekeket, pusztító hatalmi ambíciókat szolgál, de népmesei egyszerűségű története nem telítődik mélységgel, inkább csupán Ridley Scott Gladiátorának cselekménymozzanatait reciklálja. Ugyanakkor a csatajelenetek, relatíve kis statisztériájuk ellenére, perfektül megkoreografáltak és kellően kompromisszummentesek. Az utolsó pogány király mégis csúfos pénzügyi bukásnak bizonyult Hollandiában: Reiné számára a nagy áttörés még várat magára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13849