KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Most jó

Kovács Kata

Now is Good – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Ol Parker, Jenny Downham regényéből. Kép: Erik Wilson. Zene: Dustin O’Halloran. Szereplők: Dakota Fanning (Tessa), Kaya Scodelario (Zoey), Olivia Williams (Anya), Jeremy Irvine (Adam), Rose Leslie (Fiona). Gyártó: Goldcrest Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 102 perc.

Kevés téma olyan hálás alapanyaga a melodrámának, mint az élet elillanása. Legyen szó időskori hanyatlásról, vagy váratlanul lecsapó, gyógyíthatatlan betegségről, könnyű megszólítani a közönséget ezekkel a történetekkel – hiszen ki ne tartana a halál elkerülhetetlenségétől, vagy egy kegyetlen betegség kiszámíthatatlanságától. A gyerekkorban lesújtó halál különösen érzékeny kérdés, és ahogyan előtte sokaknak, a Most jó-t jegyző Ol Parkernek sem sikerül kellően visszafogottan megközelítenie. (Az ellenpéldák egyike a francia Valérie Donzelli-Jérémie Elkaim alkotópáros tavaly bemutatott Szemünk fénye című, játékos munkája.) A keleti nyugalom – Marigold Hotelt íróként jegyző alkotóról az előbbi film, valamint rendezői debütálása, az Egy szoknya, egy szoknya után nehéz volna többet elmondani, mint hogy színvonalas, másodvonalbeli mozikat gyárt, amelyekben rendszerint több az optimista életigenlés, mint ahogyan azt a téma indokolná.

A Most jó a tizenhat éves, leukémiás Tessa naplója, aki késő gyerekkorától tudja, nem fogja megérni a felnőttkort. Bakancslistát ír, majd szerelmes lesz, a lagymatagra sikerült szex-drog-őrültség mellé jön még motorozás a tengerparton, éjszakai fürdőzés, csókolózás a csillagok alatt és ölelés a hóesésben. A kiváló szereposztás és az átélhető figurák sem feledtetik teljesen az ordító közhelyeket, bár a könnyfacsarást azért sikerül garantálniuk. Ez is az egyike azoknak a moziknak, ahol a rák nem több egy rövidre nyírt, helyes frizuránál – nem sodródunk túlságosan mélyre a betegség, az elmúlás vagy a családot érintő gyász taglalásában, de mivel a Most jó elsősorban a kamaszközönség számára készült, ez talán nem is olyan nagy hiányosság. Minthogy a tinifilmek között még mindig a tisztességesebb vállalások közé tartozik, idézeteivel valószínűleg sok tizenéves lány fala lesz tele hamarosan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11343