KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Agora

Baski Sándor

Agora – spanyol, 2009. Rendezte: Alejandro Amenábar. Írta: Alejandro Amenábar és Mateo Gil. Kép: Xavi Giménez. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Rachel Weisz (Hypatia), Oscar Isaac (Orestes), Max Minghella (Davus), Michael Lonsdale (Theon), Rupert Evans (Synesius). Gyártó: Telecinco Cinema / Himenóptero. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 126 perc.

A grandiózus történelmi filmeposzok hagyományosan Hollywoodban készülnek, az európai vagy ázsiai próbálkozások jobbára abban különböznek tőlük – a költségvetés nagyságrendjén túl – hogy az adott ország nemzeti múltjának egy-egy fontosabb fejezetét dolgozzák fel. A spanyol gyártású, de angol nyelven forgatott Agora látszólag az amerikai műfajtársakkal kíván versenyre kelni, látványt és kivitelezést illetően nem is marad el azoktól, Alejandro Amenábar rendező és állandó forgatókönyvírója, Mateo Gil azonban egészen máshová helyezte a hangsúlyokat.

Az Agora ugyanis, az eposzi kulisszák álcája mögött, elsősorban eszmefilm, amelyben nem a romantikus bonyodalmak vagy a látványos csaták jelentik a fő attrakciót – bár ezek sem hiányoznak – hanem két, egymással gyökeresen ellentétes világszemlélet konfliktusa. Szemben a szintén súlyos kérdéseket boncolgató A belső tengerrel, Amenábar ezúttal határozottan állást foglal. A 4. századi Alexandriát, ahol keresztények, zsidók és a hellenizmus hívei élnek egymás mellett, egyre növekvő feszültségben, többször is madártávlatból mutatja, jelezve e „mai kocsma” kisszerűségét. Főhőse, az első ismert tudósnő, Hüpatia (Rachel Weisz), ezzel szemben az égre emeli tekintetét, a bolygók mozgását kutatja megszállott lelkesedéssel, és egyedül a tudományban hisz. A vallási villongások és a hatalmi harcok nem érdeklik, pogányt, keresztényt egyaránt testvérének tekint.

Amenábar, noha a történelmi tényeket többnyire tiszteletben tartja, nyíltan idealizál és sematizál. Mindezért el lehet őt ítélni – ahogy több kritikusa meg is tette, sérelmezve a keresztény fundamentalizmus ábrázolását –, felvállalt morális és tudományfilozófiai tételeit azonban konzekvensen és izgalmasan fejti ki, ráadásul Hüpatiával egy olyan szimbolikus figurát emelt be újra a köztudatba, akit az emberi szellem szabadságának hívei ma is példaképként tisztelhetnek.

Baski Sándor


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10221