KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Wonderful Days

Teszár Dávid

Wonderful Days – dél-koreai, 2003. Rendezte: Kim Moon-saeng. Írta: Michael Keyes, Kim Moon-saeng, Jay Lender, Park Jun-Young, Park Yong-jun, Micah Wright. Zene: JaeIl Sim, Sam Spiegel és Il Won. Gyártó: End Game / Masquerade / Maxmedia / Tin House. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 86 perc.

 

Talán meglepő, de a világ öt legnagyobb animációs filmiparával rendelkező országa között Dél-Korea is szerepel: relatíve későn, elsőként televíziós reklámok formájában megjelenő rajzfilmgyártása egészen az ezredfordulóig alapvetően a külföldi stúdióknak végzett bedolgozásra épült. E tendencia változását olyan saját készítésű, egész estés animált darabok jelezték, amelyek vagy a nemzetközi fesztiválokon arattak sikert (My beautiful girl Mari, Oseam) vagy a tengerentúli forgalmazás révén kerültek a figyelem középpontjába. Utóbbi kategória első számú reprezentánsa a 2003-as keltezésű Wonderful days, amely több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír a nemzet animációtörténetében: amellett, hogy az eddigi legnagyobb költségvetésű rajzfilmjük, a felnőtt korcsoport megcélzásával egyben kitörési kísérlet is a gyermekszórakoztatás kizárólagosságán alapuló koreai animáció világából. Disztópikus sci-fik (Metropolis, Dark City) és animék (Appleseed: Ex machina, Páncélba zárt szellem) cselekményelemeinek összegereblyézéséből álló szüzséje egy csöpp jóindulattal sem mondható eredetinek: poszt-apokaliptikus jövőképe az energiakészletét szennyezőanyagokból nyerő, beszédes nevű Ecoban városa és a kirekesztett, alsóbbrendűnek tekintett proletárok konfliktusát regéli el a központi figurák szerelmi háromszögébe ágyazva (ellentétes oldalakon álló férfiak és az érzelmi/erkölcsi dilemma elé kerülő nő). A közel hétéves befektetett munka inkább az animáció gazdagságában és minőségében érhető tetten: a két- és háromdimenziós technikát élőszereplős felvételekkel kiegészítő Wonderful days látványvilága szigorúan mérve is csak a bámulatos jelzővel írható le. Kivált gyöngyvásznon öröm látni efféle vizuális bűvészmutatványt, amely világszintű demonstráló anyaga az iparágban dolgozó koreaiak mesterségbeli tudásának – korántsem véletlen hát, hogy a Ghibli Stúdiótól a Warner Brothers animációs részlegéig számítanak a munkájukra.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9671