KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bor, mámor, Provence

Hungler Tímea

A Good Year – amerikai, 2006. Rendezte: Ridley Scott. Írta: Peter Mayle könyvéből Marc Klein. Kép: Philippe Le Sourd. Zene: Marc Streintenfeld. Szereplők: Russell Crowe (Max), Albert Finney (Henry), Archie Panjabi (Gemma), Freddie Highmore (A gyermek Max). Gyártó: Scott Free Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Dél-franciaországi szőlőbirtok, a lenyugvó nap melengető sugarai, mediterrán konyha, édes, ráérős egykedvűség. Ez bizony nem a Travel Channel Provence-ról szóló útifilmje, hanem Ridley Scott legújabb alkotása, mely országimázs-kampányfilmnek is beillene, ha a szegényes és kissé bugyuta történet nem ütné fel minduntalan a fejét a gasztronómiai kalandok vagy a dimbek-dombok közé szervezett barangolások közepette.

Csakhogy felüti. Ráadásul közhelyszerű tanulságokkal is szolgál, méghozzá a lét értelméről, melyet hősünk, a sztárbrókert alakító Russell Crowe a gallok földjén tapasztal meg két saláta és egy pincérnő elfogyasztását követően. Mit neki ezek után a nyüzsgő London, a versenyszellem, a karrier, az egyéjszakás kalandok, a pezsgő szellemi élet! Persze, hogy borászkodásra adja a fejét, és a helyi pincérnővel tervezi leélni hátralévő napjait nagy pétanque-olások közepette.

Mindehhez a dél-amerikai szappanoperák stílusában családegyesítés is dukál. Előkerül a balkézről született, Amerikába szakadt ifjú unokahúg, aki hősünkhöz hasonlóan a provence-i szőlőbirtokos, a flashbackek formájában felbukkanó, szentenciákban kommunikáló Albert Finney halálhírére érkezik Frankhonba, hogy aztán megsárgult húszéves fényképek, csókok és könnyek között ő is átadhassa magát a mindent és mindenkit elsöprő nagy közösségi érzésnek.

Még jó, hogy hősünknek akad egy racionalista, talpraesett barátja, a cég minden hájjal megkent titkárnője (Archie Panjabi) aki aggódva figyeli, hogyan kezdi ki a bróker stabilnak hitt énképét a túlzásba vitt, hosszúra nyúlt nyaralás. Ő azonban filmünkben az intrika csupán, a (nagy)városi patkány, kinek aggályaira minek is figyelni?

Pedig nem ártana. Még egy romantikus komédiába is elkel némi realitásérzék, különösen akkor, ha formabontó módon nem egy harmincas szingli lány csetléseit-botlásait, hanem egy negyvenes férfi egzisztenciális válságát viszi a vászonra, ráadásul Russell Crowe-val a főszerepben.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8810