KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Walt Disney állatbirodalma

Bende Monika

Nem hiszem, hogy egy állatfilm különösebb méltatásra szorulna bárhol a világon. Urbanizálódott életünkben már az óriási termetű mérges pók is osztatlan érdeklődésre számíthat. A lakótelepek kutyagyűlölői, macskairtói is elandalodnak a bájos oroszlánkölykök láttán. Nem is beszélve kutyák-macskák gyámolítóiról, gyermekeinkről. Biztos sikerre számíthat tehát ez az összeállítás is, tán nem egészen méltatlanul. Mert az „ennivaló” állatkölykök mellett gyönyörű példányokat láthatunk az állatkertek depressziós nagyvadjairól, képi bravúrokat, valóságos show-műsorokat egzotikus madarak, rovarok röptéről, rituális táncáról. Ritka életjelenségeket, ritka állatokat természettudományos ismereteinket gyarapítandó. Még akkor is, ha az a bizonyos rozsomák nem falánkságból, hanem a természetben ritkán fellelhető gyilkos hajlamból pusztít maga körül, aztán fákra aggatja áldozatait.

Azért az nyilvánvaló, hogy Walt Disney nem Cousteau kapitány tudományos megszállottságával, nem anyagi áldozatok vállalásával készítette Oscar-díjas filmjeit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7762