KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Az „új spanyol film”

Csala Károly

 

Rodero könyve (A 60-as évek „új spanyol filmje”) – az 1981-es valladolidi Nemzetközi Filmhét kiadványaként jelent meg – pontos határok közé helyezi ezt a mozgalmat. Külföldön sokszor még a 70-es évek fordulóján készült filmeket is ide sorolják, holott világosan a Franco-féle ”ál-nyitás” időszakához kapcsolódott e mozgalom (1962–1967).

A „régi” spanyol film: triviális komédiák, olcsó népieskedés, életidegen melodrámák és „birodalmi filmábrándok”. Ezzel fordult szembe a 60-as évek elején indult filmes generáció. A reális életábrázolás vágyával. Vegyes törekvéseket ötvöző reformmozgalmuknak alapos akadályai is voltak, például a cenzúra (már a forgatókönyvet is cenzúrázták!) – bár José María García Escudero, az említett időszak filmfőigazgatója, aki voltaképpen lehetővé tette és támogatta a mozgalmat, sokat tett azért, hogy csak mértékletesen alkalmazzák az előírásokat, ő különben a rezsim embere volt, csak épp elődeinél műveltebb és filmszeretőbb.

Két adat az „új spanyol film” időszakáról: 1962–1967 között 46 új rendező mutatkozott be 86 filmmel! Ebből a termésből vagy 30 mű képvisel értéket, főleg Javier Aguirre, Jaime Camino, Julio Diamante, Basilio Martin Patino, Miguel Picazo, Carlos Saura, Manuel Summers filmjei. A mozgalom azonban kifulladt fél évtized alatt: az „új spanyol film” nem lett rentábilissá, előállott a jól ismert „közönség-válság”; s Franco is újra szigorított rendszerén...

 

 

José Angel Rodero: Aquel ”nuevo cine espanol” de los 60. Ed.: Semana Internacionál de Cine de Valladolid. 1981. 126 oldal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7194