KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Van/nincs Budapesten filmmúzeum

Kövesdy Gábor

 

Bezárt a régi, legendás Filmmúzeum, átadva helyét a sokatmondóan hangzatos nevű Broadway mozinak. Önnek, aki a Filmvilág rendszeres olvasója, s a mozi funkcióját nem csupán a szórakoztatóiparban véli felfedezni, valószínűleg megszaporodtak homlokán a ráncok. Hiszen az utcai plakát egyszerű kérdésére: „Hova menjünk moziba?” – mind nehezebben találja a választ. S ha mostanában nem is kényeztet minket az újkeletű reformizmus kultúra-pártoló mecenatúrája, egy jó hír azért akad. Október elején a körúti Mátra moziban megnyílt az Örökmozgó, az új budapesti Filmmúzeum.

Újdonsága nem csupán abban áll, hogy a régi (Tanács körúti) Filmmúzeum helyébe lép. Megújulnak az ott követett műsorszerkesztési elvek: az Örökmozgó valóban a majd százéves mozgókép-kultúra örökbecsű alkotásait tűzi műsorára. Európa jelentősebb filmmúzeumaihoz hasonlóan, tematikus sorozatok alkotják a programot. Az október-november havi műsorban a következő összeállítások láthatók: Roman Polanski rendezői sorozata; a Caligaritól Hitlerig: a német film a két világháború közötti időszakban; Forradalom előtt? – a 68-hoz vezető utak Keleten és Nyugaton; Roberto Rossellini rendező-sorozata; „a hónap filmjei”: Wajda Vasembere, Ken Russel: Ördögökje, és Bódy Gábor Psychéjének eredeti, háromrészes változata. A decemberi műsor a filmburleszk két klasszikusának, Buster Keatonnak és Charlie Chaplinnek a munkássága előtt tiszteleg. A részletes havi programról az Örökmozgó külön műsorfüzete tájékoztat. A mozi műsorához kapcsolódó írások a Filmvilág és a Filmkultúra hasábjain jelennek meg.

A nemzetközi jogi előírások alapján az Örökmozgót csak külön pártoló tagsági igazolvánnyal rendelkezők látogathatják. Ez az igazolvány jogosít a moziban jegyvásárlásra.

A felismerés, hogy európai nagyváros kulturális-szellemi központ nem létezhet igazi Cinémathèque nélkül, a Magyar Filmintézetben már régóta megszületett. E felismerés mostani megvalósulása a Magyar Filmintézet és a Budapesti Film közös érdeme.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5523