KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törnek a kromoszómák

Tamás Amaryllis

Elkészült az orenburgi munkavállalók kálváriájáról szóló trilógia második része, a Törnek a kromoszómák. Az elsőt (Szállnak a varjak) egy éve mutatták be; az a károsultakat faggatta, ez a hivatalos vizsgáló bizottság tagjait.

Elemi etikai szabályok kényszerítik az orvost, hogy feltétel nélküli segíteni akarással, a betegséget kiváltó okok megtalálásával válassza ki a legkorrektebb gyógyító módszert. És itt van a dolog aláaknázva – jelenti ki az orenburgiak kivizsgálását végző orvos, aki nem klasszikus megbetegedéseket regisztrál, hanem évekkel később jelentkező, kémiai ártalmak, toxikumok, sugárfertőzöttség kiváltotta maradandó egészségkárosodást. Úgy tűnik, az ügy már nem söpörhető tovább a szőnyeg alá, éveken, évtizedeken át rejtegetett titkok buknak elő a személytelenség maszkjai mögül. De a hivatalos egyhelyben toporgás mégis azt a gyanút kelti, mintha azt várnák tőlünk, hogy megütközés nélkül fogadjuk el valóságnak, amit tegnap még lehetetlennek tartottunk, vagy amiről nem tudhattunk. A szakma presztízse előrébb valónak tetszik a tisztázásnál, a népjóléti miniszter lényeges információt nem tartalmazó mondatai, a „terhes örökségre” hivatkozás aligha elégíti ki a kárvallottakat. Ösztönösen védekezik: „nem érdemes itt évtizedes pereket nyitni”... „viruló egészségű, tagbaszakadt” ellenpéldát említ, s hogy „fölösleges félelmeket gerjesztenünk magunkban és másokban... bár nehéz az elkerülési folyamat” A radioaktív, vegyi fertőzés okozta génkárosodást kutató orvosnő megdöbbentő egyszerűséggel szemlélteti: az eltört kromoszómákban a maradék, rákos formációt tartalmazó onkogén generációkon keresztül viszi tovább a rossz utasítást, a letört regresszor gén hiányában.

A film alkotói nem tesznek mást, mint az orenburgi orvosi bizottság képviselőivel készített interjúikkal, archív felvételekkel nyilvánosan és nyíltan kérik a mai rendszer érintett vezetőit, hogy szenteljenek figyelmet a felvetett összefüggésekre, s történelmi, szakmai felelősségüknek megfelelően cselekedjenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/04 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=544