KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Életem értelmei

Sándor Anna

Nos batailles – francia, 2018. Rendezte: Guillame Senez. Írta: Raphaelle Desplechin. Kép: Elin Kirschfink. Szereplők: Romain Duris (Olivier), Lucie Debay (Laura), Laetitia Dosch (Betty), Laure Calamy (Claire). Gyártó: Les Films Pelléas / Iota Production. Forgalmazó: ADS Service. Felirat. 98 perc.

 

Klasszikus apafilmet rendezett Guillaume Senez: az Életem értelmei azt mutatja be, ahogy egy férfi helyre teszi a prioritásait, és megtanul apaként részt venni a gyerekei életében. Ha csak a témáját nézzük, a 2018-as belga-francia film nem egy revelatív darab, inkább az érzékenységével bizonyul többnek a hasonló témájú filmeknél. A túlterhelt raktári munkás és elkötelezett szakszervezeti tag, Olivier szinte csak aludni jár haza. Nem mintha hiányozna otthonukból a szeretet, a felesége, Laura lassan mégis belerokkan ebbe a magárahagyottságba és egy nap elhagyja a családját. Olivier pedig ott marad a két kisiskolás gyerekükkel, és fogalma sincs, mihez kezdjen. A film többet nem is foglalkozik Laurával, sőt felelősöket sem kezd keresni, miközben egy komoly társadalmi tabut érint, a gyermekeit elhagyó anya problémáját. Akkor sem hibáztat, amikor azt a gyakori helyzetet vizsgálja, amelyben egy apa kizárólag a munkájára figyel, és nincs jelen a családjában. Az író-rendező ehelyett – a kézikamera segítségével – szinte testközelről követi végig Olivier útját a krízisben.

Senez már első filmjében, a tinédzser-terhességről szóló Maxime és Mélanie-ban is foglalkozott a szülői lét kérdéseivel, ezúttal komikus és drámai jelenetekben mutatja be a szülő-gyerek kapcsolatok örömeit és buktatóit. Mivel komplex ábrázolásra törekszik, azt sem hanyagolja el, milyen munkahelyi kihívások érik Olivier-t egyedülálló szülőként, vagy hogyan dolgozza fel a párkapcsolati sokkot. Az Életem értelmei elsősorban a főszereplő, Romain Duris filmje, de élénk színfoltként ellenpontozza a húgát alakító Laetitia Dosch, akinek karaktere levegőt enged a válság fullasztó klausztrofóbiájába. Egy-két összecsapott jelenettől eltekintve, az Életem értelmei tisztességesen összerakott, humánus film, amely szerencsére nem intézi el a fajsúlyos témát banális álmegoldásokkal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14064