KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy fiú hazatér

Barkóczi Janka

Ben Is Back – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Peter Hedges. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Dickon Hinchliffe. Szereplők: Julia Roberts (Holly), Lucas Hedges (Ben), Kathryn Newton (Ivy), Courtney B. Vance (Neal). Gyártó: Black Bear Pictures / Color Force. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 103 perc.

 

Holly vidáman érkezik haza gyerekeivel a karácsonyi előadás próbájáról, amikor a kertjükben ismerős idegen bukkan fel. A látogató Ben, a rég nem látott legidősebb fiú, akinek kezelhetetlen drogfüggősége a család történetének egyik sötét fejezete. Bár a korábbi karácsonyok rossz tapasztalatai után a família egyszer már úgy döntött, hogy többé nem kér Ben jelenlétéből, Holly-ban most mégis feltámad a remény, hogy visszakaphatja őt. Közös megegyezéssel és erős gyanakvással huszonnégy órás próbaidőt szabnak a vendégnek, de ez az egyetlen, rövid nap sem telik gondok nélkül. Miközben az anya a fiú minden lépését figyeli, és oroszlánként küzd azért, hogy a helyes ösvényen tartsa, olyan alakok bukkannak fel a múltból, akiket jobb lenne örökre elfelejteni.

Hogy hány feldolgozás után válik egy téma trenddé, nehéz megállapítani, de tény, hogy az Egy fiú hazatér és Felix van Groeningen Csodálatos fiú című filmje között szoros párhuzamot lehet felfedezni. Mindkét film függő gyerekek és hozzátartozóik küzdelmeit és megmentési-túlélési stratégiáit taglalja, és mindkettő létrejöttében fontos egy valódi apa-fiú páros. Míg az előbbiben az eredeti történet érintettjei működtek közre, itt Peter Hedges rendező a saját fiára osztotta a főszerepet. Lucas Hedges az egyik legizgalmasabb és legtöbbet foglalkoztatott fiatal színész mostanában, aki Frances McDormand-tól (Három óriásplakát Ebbing határában) Nicole Kidman-en (Eltörölt fiú) át szinte mindenkinek a fiát eljátszotta már. Ezúttal Julia Roberts mellett jelenik meg, akivel minden szempontból felveszi a versenyt. A drog és a család viszonya fontos és nagyon összetett kérdés, de ezt a bonyolultságot láthatóan nehéz megragadni. Ben drámája viszonylag egyszerűen, elsősorban az anya szemszögéből elmesélve, áldozatként mutat be minden érintettet, ezzel pedig együttérzést, sajnálatot és szomorúságot kelt a nézőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14062