KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tökös ötös

Soós Tamás Dénes

Five – francia, 2016. Rendezte: Igor Gotesman. Írta: Igor Gotesman, Mathieu Oullion, Alice Vial. Kép: Julien Roux. Zene: Szereplők: Pierre Niney (Samuel), François Civil (Timothée), Igor Gotesman (Vadim), Margot Bancilhon (Julia), Idrissa Hanrot (Nestor). Gyártó: Les Films du Kiosque / StudioCanal / France 2 Cinéma. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 102 perc.

 

Miközben a stoner-vígjáték Amerikában épp feloldódni látszik az egész estés bulifilmben (Project X – A buli elszabadul) és az akcióvígjátékban (BeSZERvezve, Ananász expressz), Franciaországban egy elsőfilmes azt ígéri, hogy a másik véglet, a valóság felől frissíti a műfajt. Hogy az egyszeri marihuána-használóban végre nem a karikatúrát, hanem az embert látja, akit szerelem- és rezsigondok aggasztanak, és csak úgy mellesleg, bánatában pöffent egyet esténként. Addig működik is a Tökös ötös, amíg inkább a Lakótársat keresünk-höz, és nem egy Judd Apatow-komédiához közelít, és arra koncentrál, hogyan tud egy ötfős baráti társaság megfizethető albérletet találni Párizsban (sehogy: a gazdag családból származó Samuel fizeti a többezer eurós lakbér nagy részét, de apja beszünteti az apanázst, amikor kiderül, nem orvosnak, hanem színésznek tanul). A film szétesik, amint a fűterjesztéssel kapcsolatos bukkanók kerülnek előtérbe, mert utána már nem a nagyon is emberi lúzerségé, hanem az erőltetett zsánerparódiáé és a soviniszta vicceké a terep, és az esetlen szerelem még oly találó motívuma is, mint az izgalom révén jelentkező orrvérzés, és az emiatt összevérzett lepedő, elhasznált análpoénná degradálódik.

Bár a filmet író, rendező, és a mértéktartó haver szerepét is eljátszó Igor Gotesman ugyanúgy vonzódik a dinamikus, akár humoros képi megoldásokhoz, mint a lakótárskereső Cédric Klapisch, épkézláb történetet már nem tud kerekíteni a kedvesen elrajzolt szereplői köré. A Tökös ötös így végül sem a szülőktől elszakadni képtelen Y-generációról, sem a füves vígjáték zsáneréről nem mond semmi meglepőt, vicceset, vagy érdemlegeset. Sztónerek helyett inkább a magyar ingatlanközvetítők nevethetnek rajta egy jót, mert robbanhatnak itthon az ingatlanárak, de a rezsihelyzet nyugaton is fokozódik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12961