KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérgavallér

Csiger Ádám


Fading Gigolo – amerikai, 2013. Rendezte és írta: John Torturro. Kép: Marco Pontecorvo. Zene: Abraham Laboriel és Bill Maxwell. Szereplők: John Torturro (Fioravente), Woody Allen (Murray), Sharon Stone (Dr. Parker), Sofía Vergara (Selima), Vanessa Paradis (Avigal). Gyártó: Antidote Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 98 perc. 


Woody Allen mellékszereplőként ellopja a show-t, de a Bérgavallér első számú szerzője John Turturro, aki – a Mac és az Illuminata című munkái után ismét – egyszerre írója, rendezője és főszereplője filmjének. A zsáner előző játékfilmjéhez, a Románc és cigarettához hasonlóan romantikus szexvígjáték, musical helyett ezúttal melodrámával megspékelve. Turturro nosztalgikus, posztmodern auteur: a Mac Romulus és Remus mítoszának kortárs feldolgozása, a kosztümös, színházi berkekben játszódó Illuminatában drámaírót alakít (azaz szerzői reflexióként önmagát), mindkettő családi vállalkozás, előbbi apja életén alapul, főhajtás előtte. A Románc és cigaretta a Moulin Rouge és a Táncos a sötétben, a Bérgavallér pedig az Éjféli cowboy és A nap szépe ötvözete. Torturro a Mac után ismét küszködő, ágrólszakadt, régimódi olasz-amerikai munkást alakít, akit – a kapuzárási pánik terel járatlan útra. A legősibb szakmába kóstol bele, a romantikus melodráma cselekményszál női hőse azonban nem a kuncsaftok – amilyen Sharon Stone Elemi ösztön-idéző karaktere – egyike, hanem egy erényes haszid özvegy.


A Mac zsarnoki főnökével szakító, saját családi vállalkozást alapító, ezzel a maga urává váló bérmunkás hősében az író-rendezői, sőt szerzői ambíciókat dédelgető munkamániás karakterszínész rejtőzik, az Illuminata az immár ilyen minőségben való alkotás (gyakran ugyancsak keserű) élményéről szól. A Bérgavallér alkalmával Turturro – a filmben és a valóságban egyaránt – tehetsége prostituálásával keresi a kiutat válságából egy mentor (Allen) segítségével, de vállalkozásukat végül sajátos irányba tereli. A Bérgavallér a Tök alsót idézően profán premisszából újabb személyes vonatkozásokkal teli szerzői drámává fejlődik a veterán New York-i alkotó kezében, aki több emlékezetes zsidó karaktert alakított pályája során.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11892