KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Wallace és Gromit: A teljes gyűjtemény

Varga Zoltán

Wallace & Gromit: The Complete Collection – brit, 2008. Rendezte: Nick Park. Szereplők: gyurmafigurák. 273 perc.

Az animációs filmben – akárcsak a vígjáték műfajában – régóta szerepelnek elválaszthatatlan párosok, Tom és Jerrytől kezdve Frédi és Béni kettősén át Wallace és Gromitig. Az utóbbiak Nick Park gyurmateremtményei: a rendező hat év alatt, javarészt egyedül elkészített vizsgafilmjének figuráiként debütáltak 1989-ben, később az Aardman stúdió és a BBC pártfogoltjaivá váltak, miközben az ezidáig velük készült húsz-harmincperces kisfilmek, egy egészestés alkotás (Az elvetemült veteménylény) és több nyúlfarknyi etűd számos rangos jelölést és díjat söpört be. A különc, ügyefogyott feltaláló, nem mellesleg sajtmániás Wallace és emberként viselkedő, néma, ám talpraesett kutyája, Gromit egy angliai kistelepülésen élnek, kalandjaik mégis világszenzációkká váltak. A jellegzetes angol humor és irónia, a szellemes vizuális és verbális poénok, illetve a jellem- és helyzetkomikum mellett a műfajparódiák adják a sorozat bukéját. Az első kisfilm, A nagy sajttúra a science fiction és az infantilis képzeletvilág ötvözete: Wallace azért utazik hű társával a Holdra, hogy egyen belőle (lévén úgy tudja, sajtból van a Hold), a sci-fi asztrológiai témáit puszta gasztrológiai motivációvá fokozva le ezzel. A bolond nadrág egy csavaros rablási manőverre épít, amikor Wallace-t albérlőjük, egy aljas pingvin távirányítja egy balsikerű találmány révén – a csúcspont játékvonatos üldözése egyike a valaha vászonra vitt legbravúrosabb hajszajeleneteknek. A Birka akció is egy rablás körül bonyolódik, melynek során Gromit az ártatlanságát tisztázva egy nagyszabású báránylopás megfékezésében közreműködik. A negyedik kisfilm, a 2008-as Vekni és hunyni ha nem mellőzi is a humort, kilencvenes években készült elődeihez képest komorabb alaptörténetet választ: Wallace egy pékeket ritkító női sorozatgyilkos áldozatjelöltjeként szorul Gromit segítségére, miközben a thriller suspense-dramaturgiája válik nevetség tárgyává.

A paródiák mellett különösen a címszereplők egyénítése érdemel figyelmet: Wallace jellegzetes kézmozdulatai és – kiváltképp – Gromit gesztusnyelve, mimikája, ahogyan gondolatait kifejezni képes csupán szemöldökei mozgatásával; néma sírásának helyenként még szívszorító pillanatokat is köszönhetünk. A főszereplőkön és a minden korosztályt megcélzó humoron kívül a markáns mellékszereplők és masinák ugyancsak a sorozat elmaradhatatlan kellékei, legyen szó Holdat őrző fura gáztűzhely-robotról, magát csirkének álcázó pingvinről és önműködő nadrágról, báránytolvaj cyborg-vérebről és fonalkészítő óriásgépről, vagy épp pszichésen zavart túlsúlyos támadóról és kutyusáról. A kétperces etűdök, amelyek a Wallace masinái által okozott problémákból faragnak viccet, 2002-ben készültek, s főleg Gromit – gazdáját felülmúló – találékonyságát hangsúlyozzák ki.

Extrák: werkfilmek; dokumentumfilm Wallace és Gromit világáról; kisfilm a speciális effektusokról; 10 Wallace és Gromit-etűd. Megjegyzendő, hogy a kiadás címe pontatlan: az egészestés filmet nem tartalmazza a gyűjtemény.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10704