KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ébredj velünk!

Kovács Kata

Morning Glory­ – amerikai, 2010. Rendezte: Roger Michell. Írta: Aline Brosh McKenna. Kép: Alwin H. Kuchler. Zene: David Arnold. Szereplők: Rachel McAdams (Becky), Harrison Ford (Mike), Diane Keaton (Colleen), Jeff Goldblum (Jerry). Gyártó: Bad Robot. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 107 perc.

Becky egyszerre a zûrös magánéletû Bridget Jones és Az ördög Pradát visel munkafronton igen határozott hõsnõje. Egy alacsony nézettségû, menopauzára és fõzõtippekre szakosodott reggeli tévémûsor producereként életét egy mûködõ párkapcsolat tetõ alá hozása, a show felfuttatása és a fasírtban lévõ mûsorvezetõk (Diane Keaton és Harrison Ford párosa) közös vágányra terelése teszi ki. Az Ébredj velünk azonban nem az õ szakmai és magánéleti megpróbáltatásai, valamint a két házigazda screwball-komédiájának háromszöge, hanem Becky és a férfi mûsorvezetõ buddy-movie-ja. A lány feladata, hogy az arrogánsan közömbös egykori politikai sztárriportert, a csatorna Havas Henrikjét megszelídítse – akirõl (ahogyan a nagy könyvben meg van írva) végül csak kiderül, mekkora szíve van.

A film rendezõje a minden idõk egyik legnagyszerûbb romkomját, a Sztárom a páromat jegyzõ Roger Michell, forgatókönyvírója Az ördög Pradát visel szerzõje, Aline Brosh McKenna. A közös eredmény egy kevésbé intelligens humorú, olcsóbb ötletekkel felszerelt, ám így is meglehetõsen bájos vígjáték. Probléma csupán a tanulságul szolgáló két alaptétellel van. Az egyik, hogy a néhány évig tartó, ragyogó karrierért nem érdemes feláldozni a magánéletet – hiába szurkolnánk Beckynek, a mérleg másik oldalán ugyanis egy tökéletesen súlytalan párkapcsolati szál billeg, a színtelen-szagtalan Patrick Wilson (Apró titkok) alakításával. A nyílt önreflexióként értelmezhetõ tévémûsor pedig még csak véletlenül sem azért lesz siker, mert a tehetséges stábtagok csapatjátékának köszönhetõen esetleg maga is intelligensebbé válik, hanem mert végre-valahára valamennyi közremûködõ szívét-lelkét és összes karizmáját adja a blõdlihez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10605