KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Kovács András Bálint: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Szilágyi Ákos: A rend éjszakája Beszélgetés a Werckmeister harmóniákról
• Balassa Péter: Zöngétlen tombolás Werckmeister harmóniák
• Hirsch Tibor: Prufrock úr szerelmes éneke Utolsó vacsora az Arabs Szürkéhez
• Bori Erzsébet: A gólya hozta Beszélgetés Gyarmathy Líviával
CYBERVILÁG
• Herpai Gergely: Interaktív hullámok A digitális kultúra két arca
• Zachar Balázs: Fordulat-szám Beszélgetés a digitális forradalomról
• Kriston László: A sz@b@dság pill@n@t@ Paradigmaváltás Hollywoodban – 1. rész
• N. N.: Internet-oldalak

• Szilágyi Ákos: Happykalipszis Brazil és más végtörténetek
SOROZATGYILKOSOK
• Hungler Tímea: Szép a rút Sorozatgyilkos-filmek
• Varró Attila: Amerikai pszeudo Amerikai psycho
KRITIKA
• Galambos Attila: Dalolva a vérpadra Táncos a sötétben
• Varga Balázs: Lelki szemek Vakvagányok
• Békés Pál: Arany országút csillogó gyémántporán Meseautó
KÖNYV
• Kelecsényi László: Úrilány identitást keres Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Sade márki játékai
• Takács Ferenc: Titus
• Köves Gábor: A sebezhetetlen
• Pápai Zsolt: A vörös bolygó
• Mátyás Péter: Számkivetett
• Vidovszky György: Ősz New Yorkban
• Strausz László: A harc mestere
• Kézai Krisztina: Hullahegyek, fenegyerek
• Hungler Tímea: Hangyák a gatyában
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bridget Jones tévéje

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Továbbállók

Tüske Zsuzsanna

Away we go­ – brit, 2009. Rendezte: Sam Mendes. Írta: Dave Eggers és Vendela Vida. Kép: Ellen Kuras. Zene: Alex Murdoch. Szereplők: John Krasinski (Burt Farlander), Maya Rudolph (Verona De Tessant), Carmen Ejogo (Grace De Tessant), Catherine O'Hara (Gloria Farlander), Jeff Daniels (Jerry Farlander). Gyártó: Big Beach / ESP / Neal Street. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 98 perc.

A szabadság útjai kitörési kísérletükben elbukott hőseinek szívbemarkoló küzdelme után Sam Mendes legfrissebb alkotásának középpontjába is egy fiatal párt állított, akiket – Wheelerékkel azonos módon – az elvágyódás vezérel, ám az otthonkeresés motívumának útitársa ezúttal a vígjátéki forma, így a gyomorszorító veszekedések helyét derűs, szelíd cívódások, a tragédiáét a csendes melankólia veszi át.

Hat hónappal a hirtelen terhesség híréből való ocsúdásuk után Burt és Verona nagy vállalkozásba fognak: útrakalnek, hogy megtalálják a legmegfelelőbb otthont születendő gyermekük számára. Az első állomást Burt Coloradóban élő szülei jelentik, de hamar kiderül, hogy nemigen számíthatnak a hóbortos pár segítségére, így kénytelenek továbbállni. Utazásuk során, amely Phoenixtől Miamiig (és még tovább) vezet, nem csak potenciális életterekkel, de barátaik és rokonaik révén olyan defektes családképekkel is szembesülnek, mint a kislánya nevelésével magára hagyott apáé, egy new age-agymosott szülőpárosé, vagy egy tragikomikus négyesfogaté, amelyben a gyerekeket bohócként kezelik. Tapasztalataik nyomán a fiatal pár családalapítással kapcsolatos bizonytalansága csak tovább nő: el kell dönteniük, hogy a látottakat elrettentő példaként kezelik, vagy inkább erőt merítenek belőlük.

Hiába tekinthető A szabadság útjainál kisebb formátumú alkotásnak a Továbbállók, Mendes a húzónevek mellőzésével és a műfajváltással talán még nagyobbat vállalt, mint előző alkalommal. A végeredmény dicsőségében persze ismét osztozni kell, de bőven jut belőle mindenkinek: ez a fanyar, néhol bizarr humorral, finom bájjal, helyenként visszafogott drámával árnyalt road movie Dave Eggers és Vendela Vida számára tökéletes antrét jelenthet a hollywoodi forgatókönyvírók Kánaánjába, Mendesnek pedig azoknak a győzteseknek a nyugalmát biztosítja, akik műfajokat áthidalva képesek azonos érzékenységgel beszélni ugyanarról a témáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10029