KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Schubert Gusztáv: A prófécia éve 2001. Űrodüsszeia
• Bodoky Tamás: Időmátrix Beszélgetés Galántai Zoltánnal, Székely Lászlóval és Szilágyi Ákossal
• N. N.: Az Űrodüsszeia és a technika
• Dániel Ferenc: Űrkaland és laposfogó MIR-képek
• Nyírő András: Se HAL, se drót
• Karátson Gábor: Szkifisztalker Tarkovszkij jövőképe
• Schubert Gusztáv: Dr. Mocsok A rosszízlés diadala
• Pápai Zsolt: A néző meztelen Tabu a kukában
• Beregi Tamás: Excrementum sacrum A betiltott test
• Békés Pál: Tök sirály! Szleng-szinkron
ANIMÁCIÓ
• Varró Attila: Utópia a rajzlapon Miyazaki Hayao
• Láng István: Dragon Ball, a kultuszmese Botrány-anime
MAGYAR MŰHELY
• Bársony Éva: Ideológiai kalandfilm Beszélgetés Fekete Ibolyával
TELEVÍZÓ
• Mihancsik Zsófia: Képszabadság Beszélgetés a magyar médiáról Dessewfy Tiborral és Kovács András Bálinttal
• Bóna László: Csevegő fejek Távduma
• Bodolai László: Perpatvar és paragrafus Jogi show
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Pacsmag Egyszer élünk
• Bori Erzsébet: Álomalkotó népek A másik ember iránti féltés diadala
• Bikácsy Gergely: Vándorvitorlán Agyő, édes otthon!
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A vágy forradalma
• Ágfalvi Attila: Vatel
• Boronyák Rita: Pokémon
• Varró Attila: Blöff
• Pápai Zsolt: A 6. napon
• Békés Pál: A Kelet az Kelet
• Mátyás Péter: A bájkeverő
• Kézai Krisztina: Apádra ütök
• Strausz László: Zűrzavar
• Tamás Amaryllis: Charlie angyalai
• Hungler Tímea: Sátáni játszma
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Illés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szívek királynője

Pazár Sarolta

Dronningen – svéd, 2018. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Käehne és May el-Toukhy. Kép: Jasper Spanning. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Anne), Gustav Lindh (Gustav), Magnus Krepper (Peter), Stine Gyldenkerne (Lina). Gyártó: Nordisk Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 127 perc.

 

Üssétek le a fejét! – harsogja a Szív Királynő Alice-nak Csodaországban. Anne szerető anyaként esténként ikerlányainak olvas fel Lewis Carroll klasszikusából. Azonban a tökéletes családi idillbe, az erdő szélén álló, elegáns családi házának falai közé betolakodik férje első házasságából született, problémás kamasz fia, Gustav, aki vadságával, fiatalságával összekuszálja a nő decens és kiszámítható hétköznapjait. Habár az odaadó családanyának, a házasságában még mindig boldogan lubickoló feleségnek és a bántalmazott dán fiatalkorúak eltökélt és érzékeny ügyvédjének képe a külvilág számára makulátlan marad, Anne elcsábítja Gustavot és viszonyt kezd vele.

May el-Toukhy (Egy szó, mint száz: szerelem), aki rendezőként és íróként is jegyzi a filmet, precízen simította egymáshoz alkotása témáját és képi világát. A Szívek királynője minden képkockája hűvös precizitással szerkesztett ugyan, mégis lágyságot áraszt a harmincöt milliméteres celluloid nyersanyag finom szemcsézettsége. A rendezőnő legnagyszerűbb húzása, hogy hiába látjuk a bátortalan érintéstől a vad szexig a csábítás minden mozzanatát, mégsem állítja kétséget kizáróan, hogy meddig tart az a sodródás, ahogyan a friss testi ingerek iránt lángra lobban az ötvenes éveiben járó asszony és hol kezdi el Anne szörnyetegként irányítani és manipulálni férjét és mostohafiát. Az erőszak és a csábítás óvatosan lopódzik be ugyan, mégis fékezhetetlennek látszik, ami a főszerepet játszó Dyrholm-t bravúros alakításra sarkallja ebben a több rétegű, hűvös melodrámában és a szexuális ragadozó karakterének felépítése is hibátlanra sikerül. A letisztult építészeti formák közé zárt libidót felszabadító Gustavot úgy küldi vesztébe mostohaanyja, mint ahogy Alice-t a Szív Királynő: előbb a kivégzés, csak aztán az ítélet. A szörnyeteg veszedelmes vágyait visszanyelve mindenkin úrrá lesz és győzedelmeskedik. Lényegtelen, hogy ezért mások mekkora árat fizetnek, ha ő végül nem veszít el semmit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14095