KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Schubert Gusztáv: A prófécia éve 2001. Űrodüsszeia
• Bodoky Tamás: Időmátrix Beszélgetés Galántai Zoltánnal, Székely Lászlóval és Szilágyi Ákossal
• N. N.: Az Űrodüsszeia és a technika
• Dániel Ferenc: Űrkaland és laposfogó MIR-képek
• Nyírő András: Se HAL, se drót
• Karátson Gábor: Szkifisztalker Tarkovszkij jövőképe
• Schubert Gusztáv: Dr. Mocsok A rosszízlés diadala
• Pápai Zsolt: A néző meztelen Tabu a kukában
• Beregi Tamás: Excrementum sacrum A betiltott test
• Békés Pál: Tök sirály! Szleng-szinkron
ANIMÁCIÓ
• Varró Attila: Utópia a rajzlapon Miyazaki Hayao
• Láng István: Dragon Ball, a kultuszmese Botrány-anime
MAGYAR MŰHELY
• Bársony Éva: Ideológiai kalandfilm Beszélgetés Fekete Ibolyával
TELEVÍZÓ
• Mihancsik Zsófia: Képszabadság Beszélgetés a magyar médiáról Dessewfy Tiborral és Kovács András Bálinttal
• Bóna László: Csevegő fejek Távduma
• Bodolai László: Perpatvar és paragrafus Jogi show
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Pacsmag Egyszer élünk
• Bori Erzsébet: Álomalkotó népek A másik ember iránti féltés diadala
• Bikácsy Gergely: Vándorvitorlán Agyő, édes otthon!
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A vágy forradalma
• Ágfalvi Attila: Vatel
• Boronyák Rita: Pokémon
• Varró Attila: Blöff
• Pápai Zsolt: A 6. napon
• Békés Pál: A Kelet az Kelet
• Mátyás Péter: A bájkeverő
• Kézai Krisztina: Apádra ütök
• Strausz László: Zűrzavar
• Tamás Amaryllis: Charlie angyalai
• Hungler Tímea: Sátáni játszma
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Illés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Érettségi

Kránicz Bence

Bacalaureat – román-francia-belga, 2016. Rendezte és írta: Cristian Mungiu. Kép: Tudor Vladimir Panduru. Szereplők: Adrian Titieni (Romeo), Maria-Victoria Dragus (Eliza), Vlad Ivanov (Felügyelő), Malina Manovici (Sandra), Rares Adrici (Marius), Lia Bugnar (Magda). Gyártó: Les Films du Fleuve / Mobra Films. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 128 perc.

 

Az Érettségivel a mai román film fontos rendezője, a kortárs klasszikussá nemesedett 4 hónap, 3 hét, 2 nappal Arany Pálmát nyert Cristian Mungiu tér vissza négy év után. Előző filmjéhez, A dombokon túlhoz hasonlóan ismét jelen idejű történetet mesél, és megint csak a külföld vonzása indítja be az eseményeket: a főhős egy erdélyi város orvosa, aki minden követ megmozgat, hogy gimnazista lánya Angliában tanulhasson tovább. Ehhez csak arra van szükség, hogy megfelelően magas pontszámot érjen el az érettségin, csakhogy Elizát egy nappal a vizsga előtt meg akarják erőszakolni az utcán, az összeroppant lány pedig leszerepel az első teszten. Apja felváltva rohangálhat tanárokhoz, iskolaigazgatóhoz és helyi politikusokhoz, hogy odahasson, a támadásra való tekintettel tornásszák kissé feljebb Eliza pontszámait.

A férfinak eközben rendeznie kell a viszonyát feleségével és fiatal szeretőjével is, ráadásul úgy veszi észre, valaki kifejezetten őt és a családját fenyegeti. A formálódó bűnügy azonban nem különösebben izgatja az író-rendezőt, inkább életközépi válságban szenvedő hőse drámájára koncentrál. Az Adrian Sitaru Sporthorgászatában is főszerepet játszó Adrian Titieni tökéletes teszetosza, fásult, de jószívű átlagemberként, csakhogy nem eléggé rokonszenves vagy izgalmas a figurája ahhoz, hogy kálváriája mindvégig feszültté tegye a bő két órás filmet. Mungiu ezúttal nem rajzol fel olyan bonyolult és kényes emberi kapcsolatokat, mint a 432 vagy A dombokon túl hősnőpárosai esetében, a lesújtó és persze minden mozzanatában ismerős társadalmi körkép – hálapénztől okosban kiállított bizonyítványokig – pedig nem sok olyasmit mond napjaink kelet-európai viszonyairól, amit más román filmekben eddig ne láthattunk volna. Az Érettségi egy erős nemzeti filmművészet szokásosan magas színvonalú darabja. Nincs átütő ereje, de kétségkívül keserűen és pontosan mutat rá, hogyan korrumpálja mifelénk a kisembereket az intézményrendszer, amelynek segítenie kellene rajtunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12958