KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Schubert Gusztáv: A prófécia éve 2001. Űrodüsszeia
• Bodoky Tamás: Időmátrix Beszélgetés Galántai Zoltánnal, Székely Lászlóval és Szilágyi Ákossal
• N. N.: Az Űrodüsszeia és a technika
• Dániel Ferenc: Űrkaland és laposfogó MIR-képek
• Nyírő András: Se HAL, se drót
• Karátson Gábor: Szkifisztalker Tarkovszkij jövőképe
• Schubert Gusztáv: Dr. Mocsok A rosszízlés diadala
• Pápai Zsolt: A néző meztelen Tabu a kukában
• Beregi Tamás: Excrementum sacrum A betiltott test
• Békés Pál: Tök sirály! Szleng-szinkron
ANIMÁCIÓ
• Varró Attila: Utópia a rajzlapon Miyazaki Hayao
• Láng István: Dragon Ball, a kultuszmese Botrány-anime
MAGYAR MŰHELY
• Bársony Éva: Ideológiai kalandfilm Beszélgetés Fekete Ibolyával
TELEVÍZÓ
• Mihancsik Zsófia: Képszabadság Beszélgetés a magyar médiáról Dessewfy Tiborral és Kovács András Bálinttal
• Bóna László: Csevegő fejek Távduma
• Bodolai László: Perpatvar és paragrafus Jogi show
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Pacsmag Egyszer élünk
• Bori Erzsébet: Álomalkotó népek A másik ember iránti féltés diadala
• Bikácsy Gergely: Vándorvitorlán Agyő, édes otthon!
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A vágy forradalma
• Ágfalvi Attila: Vatel
• Boronyák Rita: Pokémon
• Varró Attila: Blöff
• Pápai Zsolt: A 6. napon
• Békés Pál: A Kelet az Kelet
• Mátyás Péter: A bájkeverő
• Kézai Krisztina: Apádra ütök
• Strausz László: Zűrzavar
• Tamás Amaryllis: Charlie angyalai
• Hungler Tímea: Sátáni játszma
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Illés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fehér pokol

Kovács Marcell

The Grey – amerikai, 2012. Rendezte: Joe Carnahan. Írta: Ian Mackenzie Jeffers novellája alapján Joe Carnahan és Ian Mackenzie Jeffers. Kép: Masanobu Takayanagi. Zene: Marc Streitenfeld. Szereplők: Liam Neeson (Ottway), Dallas Roberts (Hendrick), Frank Grillo (Diaz), Dermot Mulroney (Talget). Gyártó: Lidell Entertainment / Scott Free Productions. Forgalmazó: Pro Video. Feliratos. 117 perc.

Hiszel a szerelem utáni életben? Cher és sokan mások után a Fehér pokol alkotói is a művészet e megunhatatlan, örök kérdésén rágódnak, és arra a nem meglepő következtetésre jutnak, hogy igenis létezik élet a szerelem után, de sok köszönet nincs benne. Fagy, éhség, szenvedés és izzó szemű, habzó szájú farkasok teszik keservessé.

Repülőgép-szerencsétlenséget szenvedett olajbányászok maroknyi csapata küzd az életben maradásért az alaszkai hegyekben, épp egy vérszomjas farkasfalka vadászterületén. Liam Neeson ismét akcióhőst játszik, de most filozofikus hangulatban, ő a túlélők vezetője, a búsképű vadász, akinek puska híján kitartása és bátorsága a fegyvere. Nincs könnyű dolga, szerelmi bánat és szuicid rohamok gyötrik, valami belül mégis fűti, hajtja. A történetet mintha Jack London vagy Hemingway írta volna, azt üzeni, hogy az elemek, az állatvilág és állatiasodott embertársaink ellen folytatott szüntelen küzdelmünk tart minket életben. Joe Carnahan, a férfias filmek írója, rendezője, a kölyöklelkületű Füstölgő ászok és Szupercsapat után visszatalált a helyes ösvényre, a Narkó és A zsaruk becsülete keserű, viharvert hőseihez. A Fehér pokolban kemény emberek kemény halált halnak, szeretteiktől távol, elzárva a világtól, térdig érő hóban – még eltemetni sem lehet őket. Az állandó hófúvás miatt homályos képek és a fagyos szél fülsiketítő zúgása a kilátástalanság érzését keltik. A digitálisan rajzolt farkasok nélkül is kellőképp nyomasztó, végzetes hangulatot tovább fokozza Neeson vadászának vásznat betöltő, reményvesztett tekintete. A film leghatásosabb pillanatában hőseink az éjszaka közepén egyszer csak tucatnyi világító farkasszempárral találják szemben magukat. Mintha hirtelen felkapcsolnák a kis lámpákat, láthatóvá válik a sötét titok, az embert próbáló nehézségeken, a törött végtagokon és a dermesztő hidegen túli valódi fenyegetés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11101