KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Schubert Gusztáv: A prófécia éve 2001. Űrodüsszeia
• Bodoky Tamás: Időmátrix Beszélgetés Galántai Zoltánnal, Székely Lászlóval és Szilágyi Ákossal
• N. N.: Az Űrodüsszeia és a technika
• Dániel Ferenc: Űrkaland és laposfogó MIR-képek
• Nyírő András: Se HAL, se drót
• Karátson Gábor: Szkifisztalker Tarkovszkij jövőképe
• Schubert Gusztáv: Dr. Mocsok A rosszízlés diadala
• Pápai Zsolt: A néző meztelen Tabu a kukában
• Beregi Tamás: Excrementum sacrum A betiltott test
• Békés Pál: Tök sirály! Szleng-szinkron
ANIMÁCIÓ
• Varró Attila: Utópia a rajzlapon Miyazaki Hayao
• Láng István: Dragon Ball, a kultuszmese Botrány-anime
MAGYAR MŰHELY
• Bársony Éva: Ideológiai kalandfilm Beszélgetés Fekete Ibolyával
TELEVÍZÓ
• Mihancsik Zsófia: Képszabadság Beszélgetés a magyar médiáról Dessewfy Tiborral és Kovács András Bálinttal
• Bóna László: Csevegő fejek Távduma
• Bodolai László: Perpatvar és paragrafus Jogi show
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Pacsmag Egyszer élünk
• Bori Erzsébet: Álomalkotó népek A másik ember iránti féltés diadala
• Bikácsy Gergely: Vándorvitorlán Agyő, édes otthon!
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A vágy forradalma
• Ágfalvi Attila: Vatel
• Boronyák Rita: Pokémon
• Varró Attila: Blöff
• Pápai Zsolt: A 6. napon
• Békés Pál: A Kelet az Kelet
• Mátyás Péter: A bájkeverő
• Kézai Krisztina: Apádra ütök
• Strausz László: Zűrzavar
• Tamás Amaryllis: Charlie angyalai
• Hungler Tímea: Sátáni játszma
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Illés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az én XX. századom

Gelencsér Gábor

Magyar, 1989. Rendezte: Enyedi Ildikó. Szereplők: Dorota Segda, Oleg Jankovszkij, Andorai Péter, Máté Gábor. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc.

Vannak filmek, amelyeket kortörténeti értékük miatt nézünk szívesen újra, s vannak olyanok, amelyeket idõtõl és tértõl független jelentésük miatt. Enyedi Ildikó elsõ egészestés játékfilmjét, az 1989-ben bemutatott Az én XX. századomat mindkét okból érdemes a lejátszóba helyezni. A kortörténeti érték és az egyetemes jelentés ugyanis egybeesik: Enyedi debütálása éppen a korabeli filmes hagyományoktól és stílusoktól való függetlenségével tûnt ki.

Az én XX. századom címben is jelzett nézõpontja nemcsak nagyvonalú történelmi áttekintést, hanem súlyos történetfilozófiát is magában rejt. A XIX–XX. század fordulójáról még izgalmasnak, vonzónak, sõt a felvonultatott technikai találmányoknak köszönhetõen (izzó, távíró, mozi) kifejezetten fényesnek, megismerhetõnek és látványosnak látszott a késõbb „büntetõ századdá” (Jeles András) komorult jövõ. Enyedi vállalt naivitással mutatja be az idõszak eredetvidékét, hogy tudásunk birtokában annál nagyobb legyen a kontraszt: mi lett a biztató kezdetbõl? A súlyos gondolatok ezért jelennek meg – szemben a magyar film gyakran nehézkesen komor hagyományával – ilyen önfeledten szabad, játékos formában.

A születésük pillanatában elválasztott ikerpár egymással gyökeresen eltérõ sorsot kap az élettõl: Dóra nagyvilági szélhámos, Lili szorongó anarchista lesz. Útjaik nem találkoznak – találkoznak viszont a századforduló világának jellegzetes, kíváncsi világutazójával, aki a hol kihívó, hol félénk arcot mutató két(féle) nõi karakterben a teljességet véli felfedezni – pontosabban annak illúzióját, ahogy arra egy tükörlabirintus mágiájának köszönhetõen maga is rájön. A romantikus kalandtörténet az elektromosság, a vasút, a mozi hangulatát megidézõ, ragyogó fekete-fehér képeken szó szerint megelevenedik.

A ragyogást a rendezõ és Máthé Tibor operatõr tehetsége mellett a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak köszönhetjük, hiszen a korábbi kiadványokhoz hasonlóan ezúttal is digitálisan felújított kópia került a lemezre. Nem maradtak el az igényes extrák sem: a film angol felirattal, illetve Enyedi és Máthé audiókommentárjával is megtekinthetõ; keletkezéstörténetét a rendezõ által szintén kommentált rövid összeállítás mutatja be; valamint helyet kapott a lemezen Enyedi legutóbbi rövidfilmje, a 2008-as Elsõ szerelem is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10588