KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
TELEVÍZÓ
• György Péter: A fogyasztók lázadása Televízió a szorongás kora után
• Schubert Gusztáv: Képernyővédők Tévé a Marsról
TITANIC
• Hirsch Tibor: Láss velem, ha mersz! Hullámtörők
• Vágvölgyi B. András: Amerikai mitológiák Titanic: Szép Újvilág
• Galambos Attila: Összkomfortos szegénység Titanic: Dover sziklái
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Zampano ostora Fellini-tengerek, Fellini-nők
• Ardai Zoltán: Piazza Grande Koboldok, kimérák, nők
• Korcsog Balázs: Persona, avagy az utolsó lovag Fellini Casanovája
MAGYAR FILM
• Gervai András: Államgyár eszélgetés Marosi Györggyel
• Gervai András: Mafilm-(válság)krónika
• Zachar Balázs: Miénk a filmgyár? Beszélgetés Sipos Kornéllal
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Így jött Marx József: Jancsó Miklós két és több élete
MULTIMÉDIA
• Beregi Tamás: Paripák, pisztolyok, nagyítólencsék Kalandfilm és kalandjáték
FESZTIVÁL
• Bogdán László: Tragédiák a végeken Román-magyar filmszemle
• Geréb Anna: Kultuszharc Moszkva
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Az őszi falevél útja Film...
• Varga Balázs: A titok nyitja Felicia utazása
• Turcsányi Sándor: Eurázsió Luna papa
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Az óceánjáró zongorista legendája
• Gervai András: A világ második legjobb gitárosa
• Pápai Zsolt: Űrcowboyok
• Köves Gábor: Terítéken a nő
• Varró Attila: Ház a Kísértet-hegyen
• Vidovszky György: A sejt
• Kömlődi Ferenc: Háború a Földön
• Hungler Tímea: Temetetlen múlt
• Kézai Krisztina: Dínó
• Tamás Amaryllis: Egerszegi
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Blokád

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szellemek háza

Benke Attila

Winchester – amerikai, 2018. Rendezte: Michael és Peter Spierig. Írta: Tom Vaughan. Kép: Ben Nott. Zene: Peter Spierig. Szereplők: Helen Mirren (Sarah Winchester), Jason Clarke (Eric), Sarah Snook (Marian), Angus Sampson (Hansen). Gyártó: Lionsgate / CBS Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 99 perc.

 

Az utóbbi években újra népszerűek a kísértet- és démonhorrorok (Démonok között-széria, Annabelle-filmek, Insidous-sorozat, Bíborhegy), melyek közül kevés (a Babadook, A boszorkány vagy a Kokszongi sirató) képes az olcsó ijesztgetésen túl valami pluszt nyújtani. Ez a törekvés az ausztrál Michael és Peter Spierignek (A zombik városa, Időhurok, Fűrész: Újra játékban) sem sikerül a Szellemek házában. A múlt századi kísértethistóriára alapozó sztori egyik főszereplője Sarah Winchester, a híres ismétlőpuska feltalálójának menye. A Winchesterekkel legyilkolt áldozatok szellemeitől rettegő özvegy egy médium tanácsára elhagyta régi otthonát, és a kaliforniai San José-ben építtetett hatalmas, ma turistalátványosságnak számító rezidenciát, mely tele van titkos járatokkal és furcsa helyiségekkel. A Szellemek házában Sarah-n kívül rokonai, Marion és megszállott kisfia, Henry élnek a birtokon. Ide érkezik Dr. Eric Price, akinek szintén volt dolga a fegyverrel drogfüggő felesége tragédiája miatt, és aki az özvegy épelméjűségét vizsgálva rádöbben, hogy a holt lelkek valóban a Winchester-rezidencián kísértenek.

Az alkotók sajnos félvállról vették a történet hátterében meghúzódó, az amerikai erőszak- és fegyverkultúra érdekes és aktuális problémáját. Sarah rettegése lehetne akár az őslakosok holttestein nagyra hízott Amerika elaltatott lelkiismeretének ébredezése, azonban a Spierig-fivéreket érezhetően ez nem érdekelte, inkább legyártottak egy kommersz horrort. Habár a Szellemek háza szimpla horrorfilmként sem állja meg a helyét, mivel hemzseg a sután megrendezett jelenetektől (lásd a nagy leszámolást) és az idős Sarah-n (Helen Mirren) kívül érdektelen karakterekkel. Így aztán a Spierig-testvérek műve helyett érdemesebb újra elővenni az 1964-es A ház hideg szívét vagy Kubrick Ragyogását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13645