KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Ádám Péter: Claude Sautet (1924–2000)

• Forgách András: Az utolsó jakuza A Kitano-kollekció
• N. N.: Kitano Takeshi
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Elsüllyedt mozi Velence
• N. N.: Az 57. velencei filmfesztivál díjai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Elveszett ifjúság Petőfi '73–2000
• Gazdag Gyula: Helyszíni szemle
• Muhi Klára: Gorbacsovon innen, gvantanamérán túl A kis utazás

• Bikácsy Gergely: Vén újrealizmus? A filmtörténet börtönében
• Kömlődi Ferenc: Túl a biológián Evolúciós filmmesék
• Varró Attila: Kívülállók X-Men; Dogma
• Bóna László: Kalandterápia Túlélőtévé
• Turcsányi Sándor: Tücskök, hangyák, méhecskék kalandorok kíméljenek!
• Nánay Bence: Tanmese George Lucas, a világjobbító
• Tanner Gábor: Torreádorsirató Ladislao Vajda
• Bán Zoltán András: Egy centiméter A harmincas évek filmzenéi
KÖNYV
• Kelecsényi László: A nagy szürke Balogh Gyöngyi–Király Jenő: „Csak egy nap a világ...”
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Családi körképek Karlovy Vary
KRITIKA
• Varga Balázs: Magányos lovag Aranymadár
• Báron György: Vissza az ólomidőbe A lövés utáni csend
• Bori Erzsébet: Vízicsoda Tuvalu
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Hétfő
• Békés Pál: Szerelmem szelleme
• Glauziusz Tamás: Végső állomás
• Bori Erzsébet: Angyal a lépcsőn
• Köves Gábor: Shaft
• Pápai Zsolt: Csapás a múltból
• Kovács Marcell: Horrorra akadva
• Hungler Tímea: Cool túra
• Korcsog Balázs: Sakáltanya
• Mátyás Péter: Robbanáspont
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Selejtező

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Alvilági játékok

Vízer Balázs

Lucky Number Slevin – amerkai, 2006. Rendezte: Paul McGuigan. Írta: Jason Smilovic. Kép: Peter Sova. Zene: Joshua Ralph. Szereplők: Josh Hartnett (Slevin), Stanley Tucci (Brikowski), Ben Kingsley (Rabbi), Bruce Willis (Mr. Goodkat), Morgan Freeman (Főnök), Lucy Liu (Lindsay). Gyártó: FilmEngine. Forgalmazó: Intersonic. Feliratos. 109 perc.

 

Az egyik legveretesebb hollywoodi filmzsáner, a gengszterfilm évtizedek óta válságban van – hiszen az igazi gengszterek sem rohangálnak már az utcán géppisztollyal, elüzletiesedett a szakma, nagyvállalati logika mentén dolgoznak a nagyfőnökök. A régi minták kiüresedtek, aki mégis ilyen filmet készít, annak muszáj valami újat felmutatnia.

Van, aki az időben halad visszafelé, mint Scorsese a New York bandáiban, van, aki a maffiozóknak ad emberibb arcot (Fedőneve: Donnie Brasco, A kárhozat útja), és van, aki új filmes formanyelvet húz a műfajra, mint Tarantino, Guy Ritchie vagy Bryan Singer a Közönséges bűnözőkkel. Az Alvilági játékok klasszikus példa az új típusú formai bűvészkedésre, csak az eredetiség hiányzik belőle. Paul McGuigan – aki már rendezett egy ütős gengszterfilmet, a Gengszterek gengszterét – sokat kölcsönöz mind Tarantinótól, mind Ritchie-től és Singertől, de némi Hitchcock-utánérzéstől sem riad vissza. A kiindulópont is a mestert idézi: egy átlagos fiatal srác, Slevin egy peches nap után egyik haverja lakásába érkezik, ám a hamarosan befutó nehézfiúk hősünket veszik elő a barátja tartozásai miatt. Kiderül, hogy a fickó két rivális főnöknek is tartozik, és mindkettő komoly szívességeket vár el cserében, így Slevin a tűzről pattant szomszédlánnyal együtt próbálja a szálakat kibogozni, miközben az egyre véresebb események baljós végkifejletet ígérnek.

McGuigan klasszikus sablonokkal és talán túl ügyesen összerakott történettel dolgozik, miközben nem győz elégszer kikacsintani ránk, a parádés nevekből – Bruce Willis, Morgan Freeman, Ben Kingsley és a meglepően jó Josh Hartnett – összerakott szereplőgárdát pedig olyan zavaróan trendi díszletek között mozgatja, hogy az már fáj. Hiába, még egy film sem lehet egyszerre okos és szép!

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8815