KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Ádám Péter: Claude Sautet (1924–2000)

• Forgách András: Az utolsó jakuza A Kitano-kollekció
• N. N.: Kitano Takeshi
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Elsüllyedt mozi Velence
• N. N.: Az 57. velencei filmfesztivál díjai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Elveszett ifjúság Petőfi '73–2000
• Gazdag Gyula: Helyszíni szemle
• Muhi Klára: Gorbacsovon innen, gvantanamérán túl A kis utazás

• Bikácsy Gergely: Vén újrealizmus? A filmtörténet börtönében
• Kömlődi Ferenc: Túl a biológián Evolúciós filmmesék
• Varró Attila: Kívülállók X-Men; Dogma
• Bóna László: Kalandterápia Túlélőtévé
• Turcsányi Sándor: Tücskök, hangyák, méhecskék kalandorok kíméljenek!
• Nánay Bence: Tanmese George Lucas, a világjobbító
• Tanner Gábor: Torreádorsirató Ladislao Vajda
• Bán Zoltán András: Egy centiméter A harmincas évek filmzenéi
KÖNYV
• Kelecsényi László: A nagy szürke Balogh Gyöngyi–Király Jenő: „Csak egy nap a világ...”
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Családi körképek Karlovy Vary
KRITIKA
• Varga Balázs: Magányos lovag Aranymadár
• Báron György: Vissza az ólomidőbe A lövés utáni csend
• Bori Erzsébet: Vízicsoda Tuvalu
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Hétfő
• Békés Pál: Szerelmem szelleme
• Glauziusz Tamás: Végső állomás
• Bori Erzsébet: Angyal a lépcsőn
• Köves Gábor: Shaft
• Pápai Zsolt: Csapás a múltból
• Kovács Marcell: Horrorra akadva
• Hungler Tímea: Cool túra
• Korcsog Balázs: Sakáltanya
• Mátyás Péter: Robbanáspont
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Selejtező

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A suttogó

Vidovszky György

 

A suttogó olyan ember, aki ért a lovak nyelvén. Nem idomár, annál több: humánus és kevésbé szimpatikus módszerekkel akarata alá kényszeríti a megvadult lovat – ha kell, akár több hetes kemény munka során. A film egyik főhőse egy 14 éves kislány, akit súlyos baleset ért lova, Pilgrim hátán. Maradandó testi és lelki sérüléseket szenvedett lovával együtt. A felépülés sikere érdekében anyja, Annie felkeresi a „suttogót”, aki eredetileg marhapásztor egy festői szépségű, hamisítatlanul amerikai természeti környezetben. Annie, bár sikeres szerkesztő New Yorkban és boldog családanya, hamarosan beleszeret a tájba és annak szomorú-szótlan pszichoterapeutájába, a suttogóba.

Mesésen vonzó figurák és történet – hiszen a folytatást úgy is könnyű kitalálni –; bódítóan hat a nézőre a szélesvásznú tájképorgia, a sok hatásvadász lassítás, a hömpölygő muzsika. Már-már olyan csábító a naplementében lovagló, vasalt farmeringes, frappáns lélekbúvár képe, mint egy cigarettareklám. De tudjuk, az ilyen magányos típusú cowboyok nem mutatnak jól újsággal a kezükben és papuccsal a lábukon, ezért Annie – bár sírva – lemond róla, átengedve ezzel a vágyakozást a nézők millióinak. Kár! A film egyetlen hiteles, őszinte figurája volt Annie, személye hozott némi természetességet ebbe a természetellenesen természetközeli világba, ahol minden problémára, kérdésre akad egy blikkfangos, tökéletes válasz. Kristin Scott Thomas játéka, jelenléte a vásznon a fölösleges képváltások ellenére is titkokkal teli, magával ragadó. A szájába adott közhelyek bájjal telnek meg, humoros zavartsága megejtő. Oscar-díj gyanús, kikapcsolódást nyújtó, szép film az önismeret felfedezéséről, amerikai Tüskevár, amely – valljuk be – a főhősökben maradandóbb nyomot hagy, mint a nézőben. (Robert Redford rendezői pályafutása során ez az első filmje, amiben ő maga is szerepel.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3828