KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Köszönjük, hogy dohányzott!

Schreiber András

Thank You for Smoking – amerikai, 2006. Rendezte: Jason Reitman. Írta: Christopher Buckley regényéből Jason Reitman. Kép: Jim Whitaker. Zene: Rolfe Kent. Szereplők: Aaron Eckhart (Nick), Maria Bello (Polly), Cameron Bright (Joey), Adam Brody (Jack), Katie Homes (Heather). Gyártó: Content Film/ Room 9 Entertainment/TYFS. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 92 perc.

 

Hogy a dohánygyárak (más halálosztó hatalmasságok mellett) a Sátán újkori földi helytartói, azt már egy ideje tudjuk, ha máshonnan nem, hát egy rakás hollywoodi filmből kiderül, mennyire elvetemültek. Ott van példának okáért Michael Mann 1999-es opusza, A bennfentes. Persze az Álomgyár már sokkal korábban felvette a társadalmi harcos attitűdöt, igaz, szokásához híven most is kissé későn reagált: az USA Kongresszusának 1971-es, a dohányárukra vonatkozó televíziós és rádiós reklámtilalmához képest az évtized protagonistái még bőven pöfékeltek, Hollywood csak a nyolcvanas években verte ki hősei szájából a blázt. Innentől kezdve már nem számított vagánynak és ellenállhatatlanul vonzónak, ha a vásznon rágyújtottak – a Reagan-éra tiszta hősei csak ritkán vetemedtek ilyesmire, a hamvadó cigarettavég elsősorban a rosszak kelléktárát gazdagította.

Efféle trend láttán nem is csoda, hogy a Thank You for Smoking dohánylobbista hőse, Nick Taylor kifakad, miszerint az a filmkarakter, aki manapság bagóra vetemedik, vagy európai vagy pszichopata. A megfelelő álomgyári ötletgazda felkutatásával lobbistánk újraindítja hát a hollywoodi gépezetet, s hogy nem születik meg a dohányipar számára felbecsülhetetlen reklámértékű űrbéli cigarettázós ágyjelenet Julia Roberts és Brad Pitt főszerepeltetésével, az csak annak köszönhető, hogy a hivatás, erkölcs és család eltérő kívánalmai között vergődő Taylor beengedi szakmáját a magánéletébe, és fordítva.

Az utóbbi idők egyik legjobb amerikai szatírája Jason Reitman sokat ígérő nagyjátékfilmes debütálása (a többek között a Szellemirtók és az Ikrek című komédiákat is jegyző Ivan Reitman fia elsőre a papára tesz, jókora lapáttal). Hozzá kell tenni, a hollywoodi anti-smoking lobby kicikizésével az ifjú direktor is elkésett: a kilencvenes évek retro-hullámának és a neo-noiroknak köszönhetően ma már egyre többen dohányoznak az amerikai vásznakon, jók és rosszak egyaránt (hiába, a hitelesség kötelez, nehéz a múltat megidézni dohányfüst nélkül). Ennek ellenére a Thank You for Smoking szórakoztató darab a dohánylobbiról, valóságos kiskáté PR-osoknak, hogyan kerüljék el a Pokol tüzét, ha a Sátán szolgálatában állnak.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8734