KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete kutya

Róna-Tas Ákos

A fekete kutya valójában nem gyerekfilm, jóllehet gyerektörténetet mesél el, gyerekszereplőkkel. Azokról a fantáziátlan felnőttekről szól, akik megpróbálják kitalálni, hogy milyenek a gyerekek. A történetet egyébként bármely felnőtt olvasó-néző előre kitalálhatja, ha tudja, hogy a konfliktus az, hogy a főszereplő kisfiú egy nagy kutyát hoz lakótelepi lakásukba.

A fantáziátlan felnőttek fantáziátlan gyerekeket képzelnek a nézőtérre, ezért mindig minden magyarázólag jelenik meg a vásznon, amit a kisfiú gondol; méghozzá úgy, hogy ha arra gondol, hogy meg fogják büntetni, akkor látjuk, hogy megbüntetik és így tovább. A filmben pedig (egyébként aranyos) gyerekek rohangásznak összevissza, arra ítélve, hogy szellemtelen csínytevésekkel üssék el a néző idejét. Egyetlen gondja van mindenkinek, a kutya, amely természetesen nem akármilyen olcsó kis korcs, és amely persze csak Suchard csokival és rántott hússal táplálkozik.

Ezért azt mondanám, hogy ha valaki ismeri már azt a dalt, hogy „Én ucceretnék egy bozontos kiskutyát...’’, az már ne nézze meg ezt a filmet, annak már fölösleges.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7500