KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kincs, ami nincs

Zoltán Katalin

Azoknak ajánljuk ezt a filmet, akik nem vetik meg a látványos, fordulatos, könnyed történeteket. Mindazoknak, akik szeretik az olyan kalandokat, melyek nem kínálnak más érzelmi-gondolati élményt, csak a mesék naivitását és örök tanulságait. Szélhámosdi, bennszülöttösdi, bújócska, kincskeresősdi, háborúsdi. A 80-as évek Amerikájából indulunk, a fő színhely mégis egy kis sziget lesz, hőseink kincs után kutatva kerülnek ide. Az egyiket Bud Spencer alakítja a tőle megszokott játékstílusban, a másikat Terence Hill, aki kisfiús bájával és csínytevéseivel hódít. A gyermekmesék e rejtelmes szigetén minden játékossá stilizált: a fűszoknyás lányok, a festett arcú bennszülöttek és főnökük, a „mama”. Két szeretetreméltó szélhámosunk ugyan elszalasztja a hőn áhított dollármilliókat, de megmenti a védtelen bennszülött törzset, melyet egy emberrabló kalózbanda riogat. Gyermeki vágyak elevenednek fel a látványban, amint ketten palacsintává verik a százszoros túlerőben levő ellenséget. Itt semmit sem kell komolyan venni. A film sem veszi magát komolyan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6465