KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Terítéken a nő

Köves Gábor

 

Kérdezz, felelek. Brazília? Pelé. Rió? Karnevál. Helyben vagyunk. A tótumfaktum pózába beleöregedett futball-ikon és a flitteres-konfettis, rezgő húsú hastáncosnők – Postcards from Brazil. A Terítéken a nő ilyen képeslap: egyik sarkában a naplementével, a másikban a hajnal derengő fényeivel, a harmadikban tábortüzes tengerparti rituálékkal, a negyedikben a helyi konyha csodáival. Színekből, dallamokból, illatokból építkezik a film. Hogy mégis több, mint az országimázs-központ megrendelésére készített promo, az a két főszereplő – az Almodóvar-üdvöske, Penelope Cruz és a számunkra ismeretlen sorozat-színész, Murilo Benicio –, illetve a színészeire koncentráló dramaturgia és rendezés érdeme.

Cruz Isabella, az egyensúlyzavarral megvert és csodás konyhaművészettel megáldott mesebeli királylány, akit csúnyán megcsal hitvese, Toninho, a trubadúr-királyfi. A lány összetört szívvel egy messzi királyságba (San Francisco) bujdosik, s hogy felejtse szerelmét, bánatát főztjeibe fojtja. Az eredmény nem is marad el, Isabella mesebeli gyorsasággal a helyi „Főzőcske, de egzotikusan” sztárjává válik. A bűnbánó királyfi persze asszonya nyomába ered, de az „így éltek, míg meg nem haltak”-ig, mint minden valamirevaló mesében, sok a leküzdendő akadály. Az ízléssel megfestett képeslapon lassan feltűnnek az emberi arcok is. Senkit sem érhet váratlanul, hogy közülük is a legmaradandóbbak a törékenységet a latinos vitalitással ötvöző Cruz kisasszony arcai. Legyen éppen durcás, vigasztalásra váró, széles mosolyú vagy lebiggyedt ajkú – a Cruz-pofival nehéz betelni. Végül is a Terítéken a nő – konyhai hasonlattal élve – jóízű film. Nagyon édes, de szacharinmentes szórakozás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3157