KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bloodshot

Kovács Gellért

Bloodshot – amerikai, 2020. Rendező: Dave Wilson. Írta: Jeff Wadlow és Eric Heisserer. Kép: Jacques Jouffret. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Vin Diesel (Garrison), Guy Pierce (Harting), Sam Heughan (Dalton), Talulah Riley (Gina), Toby Kebbell (Axe), Lamorne Morris (Wilfred). Gyártó: Columbia Pictures / Bona Film Group / Cross Creek Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 109 perc.

 

Mivel a Sony-Columbia a Marvel Studios-szal kialkudott új Pókember-filmek mellett kénytelen beérni a nagy szuperhős-filmtorta vékonyabb szeleteivel (Venom, Morbius), üzleti szempontból teljesen érthető, hogy más képregényes kiadók művei iránt is erősen érdeklődnek. Jöhet bármi, amelyből sikeres franchise-t lehet csinálni. Így szerezték meg maguknak a Valiant Comics elit osztagosát, a kilencvenes években született Bloodshotot, aki több évtizeddel a Robotzsaru és a Tökéletes katona után zsánerfilmes szempontból nem tűnik túlságosan izgalmas figurának: miután akció közben meghal, egy magáncég feltámasztja, s nanotechnológia segítségével sérthetetlen gyilkológépet szerkeszt belőle. De a címszereplőben persze ott marad a lelke és öntudata, s nem engedi, hogy távirányítású gépként bánjanak vele „teremtői”.

A Bloodshot tipikus biztonsági játék egy sokat kockáztatni nem kívánó hollywoodi stúdiótól: 42 milliós költségvetésén olyan nagyot nem lehet bukni, Vin Diesel pedig jó ideje szeretne magának a Halálos iramban mellé egy másik jövedelmező mozisorozatot. Az eddig videójátékok és látványfilmek vizuális effektjeivel foglalatoskodó Dave Wilson a trükköket tekintve korrekt munkát végzett (bár azért látszik, hogy komoly korlátok között kellett dolgoznia), ám ami a film történetét, humorát, dögösségét illeti, éppen hogy a középszert képes csak megütni. Az akciósztár megy előre, ahogy szokott, Guy Pearce megbízhatóan gonoszkodik (ahogy akkor szokott, amikor ilyesfajta haknit vállal), a cselekmény zakatol előre, különösebb meglepetést nem okozva, unásig ismert panelek mentén. Túl lehet élni, de sokkal inkább való valamelyik streaming-szolgáltató kínálatába, mint a multiplexek nagyvásznaira. Ha nincs Vin Diesel, meglehet, nem is próbálkoztak volna vele máshol.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14516