KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Appleseed – A jövő harcosai

Teszár Dávid

Appleseed – japán, 2004. Rendezte: Shinji Arakami. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

 

A japán képregényguru, Masamune Shirow három leghíresebb mangája (Appleseed; Dominion; Ghost in the Shell) egyazon sormintát követ: cyberpunk környezetben játszódó, igen komplex meséi egy speciális rendvédelmi osztag kötelékein belül dolgozó, szerfelett dekoratív, harcias nőszemélyt tesznek meg főhősnek, aki társaival egyetemben egy összeesküvésekben bővelkedő, végletekig technicizált korban szolgál és véd rendületlenül. Az 1985 és 1989 között készült, négy kötetre rúgó Appleseed a harmadik világháború után épült utópikus városban, Olümposzban játszódik (Shirow végig antik mitológiai párhuzamokat használ), ahol az ES.W.A.T. elit csapatának alappilléreit jelentő szuperamazon Deunan és cyborg-társa, Briareos száll szembe a rosszarcú gonosztevőkkel. A mangaeredetiből eleddig három rajzfilmváltozat készült, amelyből A jövő harcosai jelenti a középső tételt. Míg az 1988-as, menthetetlenül kaotikus straight-to-video verzió középpontjában a várost szabályozó szuperszámítógép megsemmisítésének terrorakciója áll, Aramaki szerfelett szembarát animéje az emberek és a génmanipulált, szaporodásra képtelen emberi klónok (bioroidok) között felmerülő konfliktust regéli el. A bioroidok életciklus-meghosszabítására létrehozott központ felrobbantása a Szárnyas fejvadász elhullásra kárhoztatott replikánsainak egzisztencialista drámáját sugallná, ám az opus száz százalékig filozófiamentes, hosszas háttérmagyarázatai ellenére is egyszerű, mint a lejtő. Látványmozinak azonban szigorúan mérve is perfekt, elektronikus zenével aládúcolt akciójelenetei parádésak, ez pedig (részben) kárpótol a mű sterilitásáért és a cselekményvezetés sutaságaiért: 3D-s, fotorealisztikus CGI-világa a cel-shading technikát segítségül hívva, a mangából kölcsönzött, idealizált karakterdizájnokkal egészül ki – egészen emlékezetes és egyedi kevercse ez a tradicionális és a digitális animációnak.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9460