KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Stan és Pan 2.: A Mosoly Országában

Csillag Márton

Babes in Toyland – amerikai, 1934. Rendezte: Gus Meins, Charley Rogers. Szereplők: Stan Laurel, Oliver Hardy, Charlotte Henry. Forgalmazó: Cinetel. 93 perc.

 

A digitális fantasyk korában egyszerre elbűvölő és megmosolyogtató élmény másfél órát eltölteni Stan és Pan (avagy Stannie és Ollie) világmegváltó csetlésein mulatva egy olyan országban, ahol a jóságos lakók mindannyian gyermekmesék és mondókák szereplői, a film katartikus fináléjában pedig – egyebek között – egy játékléghajóról petárdákat dobáló, egérnek öltözött majom veri vissza a gonosz rémemberek támadását. Az amerikai musical műfajának megteremtőjeként számon tartott Victor Herbert operettje alapján készült családi vígjáték klasszikus konfliktussal nyit: a szép pásztorlány, Bo-Peep boldogan mond igent a sármos Tom-Tom házassági ajánlatára, ám az uzsorás Silas Barnaby zsarolással eléri, hogy a lány anyja mégis neki ígérje egykéje kezét. Ám ebbe az igazságtalan alkuba nem nyugodhat bele Ollie és Stannie, a két játékgyári munkás, akik a nénike cipőházában bérelnek szobát, és egy sor szerencsétlen próbálkozás után végül megleckéztetik és nevetségessé teszik a zsugori vénembert. A mesehősök habcsókbirodalmában ügyködő vásári komédiások olyanok, akár az Óz, a csodák csodája díszletei közé betévedt kolhozparasztok: kétkezi mókamesterek ők, a két évvel később készült Modern idők kisüzemi előfutárai. Játszi könnyedséggel építenek nagyjelenetet gyermeki tréfákból, a fénykorát élő slapsticket verbális poénjaikkal a jóval későbbi sitcomok intellektuális színvonalára fejlesztik, s közben pillanatra sem feledik, hogy egy bugyuta, operettes dalbetétekkel díszített népmese történéseit alakítják.

Hőseink egyetlen megmozdulása örök feledésre ítéli az utóbbi két évtized amerikai komikusainak izzadságszagú összteljesítményét, és még azt is megbocsátjuk nekik, hogy egy olyan hiedelemmese elmondásához asszisztálnak, melyben a kapzsi uzsorás végül a föld alatt élő sötét félemberek fáklyás seregét vezényli a békés birodalom lakói ellen. A Herbert-féle Babes in Toyland később sok feldolgozást megélt, de egyikük sem sikerült olyan jól, hogy ilyen kétes minőségű, extrák nélküli kiadásban is maradéktalan élvezetet nyújtson.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8821