KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aura

Nevelős Zoltán

 

A cím nem a főszereplő Ricardo Darín aurájára vonatkozik, mert az itt sem sokkal vonzóbb, mint ami a Fabián Bielinsky rendezővel 2000-ben készített, világsikerű Kilenc királynő című, szélhámosokról szóló produkciójában lengte körül, hanem a film egyik kulcselemére: a központi alak epileptikus rohamaira, amelyek során – ahogy az egyik jelenetben elmondja – elméjében az idősíkok egymásra csúsznak, és különleges összefüggéseket képes meglátni. A rohamok adják az ihletet ennek a Buenos Aires-i állatpreparátornak, hogy a tökéletes bűntény megvalósításán törje a fejét. Végül az ölébe hullik egy már megszervezett rablóakció, amelyben váratlanul ő lesz az, aki a kártyákat osztja. Egy barátja felviszi a több száz kilométerre, az Andok lábainál fekvő, Bariloche hegyvidékre vadászni, ahol a természet ölén hősünket nemcsak csend és nyugalom veszi körül, de egyre több hulla is. A Kilenc királynő nagyvárosi zúgása és nyüzsgése után az Aurában Bielinsky csendben, elnyújtott tempóban bontakoztatja ki nem kevésbé tekervényes cselekményét. Nagy különbség, hogy itt nem kell kapkodnunk a fejünket az újabb és újabb átverések során, bőven van időnk megdermedni a történet minden egyes meglepetéskanyarján. Nem mintha a vidéki kaszinó pénzszállító kocsijának kirablása annyira eredeti krimiötlet lenne, a szemszög az, ami izgalmas: egy ügyetlen, gyáva, de ravasz emberé, aki egy sikertelenségben töltött élet után váratlanul ütőhelyzetbe kerül. Hitchcocki alapállás, amit Bielinsky életundortól átitatott főszereplője, az itt különösen szuggesztív alakítást nyújtó Ricardo Darín által lesz egyénivé: csavaros történetének szellemi vonzerejét felhasználva egy cseppet sem vonzó figurával kényszeríti a nézőt azonosulásra. Ha az Aurából is készül remake – a Kilenc királynő amerikai változatában, a Rossz pénzben a kedves mackó John C. Reilly alakította Darín szerepét –, ez a fogás különösen szembeötlő lesz majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8554