KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Luxusbordély Párizsban

Harmat György

A filmnek ezt az alcímet adhatnánk: hogy fest a 30-as évek és a második világháború története egy luxusbordélyból nézve? Nem rosszul, mindenesetre szépen van fényképezve. Vagy: hogyan lesz egy közönséges, bár ambiciózus utcalányból a legelőkelőbb párizsi bordély madame-ja, egy egyszerű lyoni fiatalemberből pedig miniszteri titkár, képviselő, a Népfront lelkes híve és ellenálló (ebben a sorrendben)? Könnyedén, simán, elegánsan, nagyobb zökkenők nélkül.

Nem csoda, hiszen a film alkotói kövezték ki útjukat sztereotip jellemekkel, szituációkkal és képsorokkal. Az utóbbira kiváló példa a következő – „roppant újszerű” – képváltás: pezsgősüveg pukkanása után háborús puskalövés. Találunk persze ennél érdekesebb jelenetet is: például nyilvánosházi sztrájk a rövidebb munkahétért, több bérért és fizetett szabadságért. A Prostituáltak Szakszervezetének megalakítására azért nem kerül sor, bár a sztrájk sikerrel zárul.

A film felszínes történelmi-politikai tanfolyam, nézhető és meglehetősen szellemes szituációkban feloldva, az eredetiség jelei nélkül. Siker lesz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/11 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7661