KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

P. S., a avagy a könnyelműség határai

Harmat György

 

P(eter) S(eidel)-ről szól a történet, aki az állami gondozásból az „Életbe” kikerülvén nehezen találja helyét. Börtönbe jut, pedig nem igazán bűnös. Egy lánynak gyereke lesz tőle, de későn tudja meg, és a nála tízegynéhány évvel idősebb „utógondozónőjét” választja. A film végén a nehézségek szövevényében vergődő fiútól búcsúzunk el.

Az alkotók dicséretére válik, hogy nein kínálnak mesterséges és hiteltelen megoldásokat. A történet második felét azonban olyannyira telezsúfolják fordulatokkal, hogy a figurákat már csak a dramaturgiai önkény mozgatja. Pedig érdekel minket a fiatal Peter sorsa, hiszen az átütően tehetséges Andrzej Pieczyński hiteles gesztusokkal és izgalmasan formálja meg alakját.

A többi színésszel nem volt ilyen szerencséje Roland Graf rendezőnek: nem tudják elég árnyaltan visszaadni elképzeléseit. A film még így is számos jó megfigyelést, szép pillanatot tartogat nézőjének, jóllehet a cselekmény felépítésében a közhelyek dominálnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7309