KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok

Hegedűs Tibor

 

A Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok rendezője – szinte zseniálisnak mondható ötlettel – ellen-Kojak filmet készített; Kojakot és környezetét a manipulált miliőből a reális világba helyezte át. Ahol a bűntényeknél rendszerint az az elsődleges jelszó: keresd a négert! És ha ráakadnak egyre, aki kicsit is gyanúsítható, megáll a nyomozás, mert megvan az elítélhető vádlott, akinek „beismerő vallomását” jól ismert módszerekkel csikarják ki. Joseph Sargent filmjének is egy 1966-ban megtörtént, és nagy port felkavart eset, illetve az esetről írt dokumentumregény az alapja. Az ebből készült forgatókönyvbe pedig belekerült már Kojak hadnagy jól ismert figurája is, aki részben kommentátor, részben figyeli az eseményeket (nem rá osztják az ügyet). Olyan nyomozóként lép elénk, aki elvesztette hitét az amerikai igazságszolgáltatásban, és aki a faji előítéletek elleni harcosként, a brutális módszerek, gátlástalan ügyészek és bírák leleplezőjeként van jelen a filmben, a jeles José Ferrer társaságában, aki egy nagyképességű, ugyancsak „ellenzéki” ügyvédet alakít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/04 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7135