KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Evilági Babilon

Varga András

 

Ebben a filmben Babilon orosz kisváros, melynek lakói éppoly állhatatlan és bűnös emberek, mint bibliabéli elődeik. Csakhogy amíg a Genezisben emberek gyarló cselekedetei vétetnek számba, addig itt többnyire emberalakba öltöztetett fogalmak népesítik be a lényegében etikai laboratóriumnak berendezett kisvárost.

A történet (ha van ilyen) csak arra szolgál, hogy nagybetűs jelképeket (Kommuna, Filozófus, Forradalmár, Asszony, Költő stb.) érzékileg megelevenítsen, és a történelmet formáló (vagy nem formáló), de mindenképpen egymással ellentétes emberi magatartásokról, valamint a sokszor egyhelyben topogó világról valamiféle modellt adjon. Az előadás formája pedig a tartalmi gyengeség meg-segélyezését szolgálja. Jóllehet a szerzők az evilági példázat konkrét idejére, az orosz polgárháború korszakára, a népi kultúrának egy sajátos, egészségesen ironikus látásmódjával tekintenek, s ez az első képsorokban valami újat: a szovjet történelmet véresen-komolyan traktáló filmek pamfletjét is ígéri. Sajnos, azonban Mikolajcsuk rendezéséből hiányzik Majakovszkij vitriolos historikai gunyorosságának íze, és hiányzik a valódi képalkotók ízlésbeli biztonsága. A groteszk elemek minduntalan kínos-komoly „üzenetekké” merevülnek, a filozofikus többlet-jelentést mindenáron kicsiholni akaró művészi stilizálás kényszerében. A rendezés végül is teljes egészében erre a „túlhajtott” stílusra hagyatkozik, a burjánzó képek logikáját önkényes, „bábeli” szín-dramaturgia vezérli, s nem „evilági”, megérzékített gondolat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6647