KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Rövid hírek

N. N.

 

78 éves korában elhunyt Wolfgang Staudte, a háború utáni másfél évtizednek Helmuth Kautner mellett legjelentősebb német rendezője. 1945-től 53-ig az NDK-ban, azóta a Német Szövetségi Köztársaságban élt és dolgozott. A magyar közönség majdnem minden főbb alkotását láthatta. Emlékezetes művei A gyilkosok köztünk vannak (1946), Az alattvaló (1951), Jelzőtűz (1954), Kose Bernd (1956), A búcsú (1960), Asszonyok, faluja Herrenpartie (1964).

 

*

 

1983. november 11-én Londonban meghalt Jerzy Lipman. 61 éves volt. Lipman az 1956 utáni lengyel filmművészet legnagyobb hatású, iskolateremtő operatőre volt. Különösen Andrzej Wajda életművéljen felmérhetetlen a hatása. Ő fényképezte A mi nemzedékünket, a Csatornát, a Légiót. A fekete-fehér operatőri munka mestere volt, de Wajda első színesfilmjében (Lotna) is rendkívül értékeset alkotott. Más lengyel rendezők, így Munk, Kawalerowicz és Polanski mellett is dolgozott. 1969 óta Londonban élt.

 

*

 

44 éves korában meghalt Zygmunt Samosiuk. Wajda „második rendezői korszakának” operatőre. Az ő nevéhez fűződik a Légyfogó, a Tájkép csata után és a Nyírfaliget, de egyik operatőre volt az Ígéret földjének is.

 

*

 

Nyolcvanéves korában elhunyt Grigorij Alekszandrov szovjet filmrendező. A szovjet zenés vígjáték megteremtője, Alekszandrov, eredeti nevén Grigorij V. Mormonyenko 1903-ban született Szverdlovszkban, itt tanult színészetet. 1921-ben a moszkvai Proletkult Színház szerződtette, 1924-től a Proletkult Központi Munkásstúdióban játszott.

A húszas-harmincas években Eizensteinnel dolgozott együtt, a Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október a Régi és új és a Viva Mexikó! asszisztense volt, az Októberben és a Régi és újban kisebb szerepet is vállalt. A harmincas években Hollywoodba is elkísérte Eizensteint, hogy az amerikai filmipart tanulmányozza. 1933-tól forgatott önállóan. Ismertebb filmjei: Vidám fickók (1934), Cirkusz (1936), Volga-Volga (1938), Találkozás az Elbán (1949), Glinka (1952).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6395