KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az önvédelem nagymestere

Kapecz Zsuzsa

Egy ifjúsági sportfilmnek vélhetőleg, az ifjúsághoz kell szólnia, a sportról. Az önvédelem nagymestere (eredetileg A legyőzhetetlen) című film alkotói egy speciális birkózásfajta, a szambo népszerűsítésére vállalkoztak, tisztelegve annak megteremtője, a sportág-alapító Anatolij Harlampijev munkássága előtt. A mester a húszas években, középázsiai vándorlásai során dolgozta ki a fegyver nélküli önvédelem technikáját, az ősi, hagyományos birkózásfajták fogásainak ötvözésével. Ilyen régi tudomány az üzbég kurasa is, virtuóz bajnokait megcsodálhatjuk a filmben. Azaz, ha csupán őket csodálhatnánk, egyszerű dolgunk lenne, ki-ki eldönthetné, érdekli-e a birkózás, és aszerint válthatna mozijegyet. A film készítői azonban nem bíztak eléggé a „csomagolatlan” sport hatásában, és úgy kerekítették a történetet, hogy az életrajzi tények helyett a történelem tényeit erőszakolhassák a nézőre, közhelyszerűen kalandos fordulatokkal és didaktikus párbeszédekkel.

Az otthoni kritikák kiemelték Andrej Rosztockij alakítását a főszerepben, viszont egyöntetűen sematikusnak bélyegezték a rendezői és forgatókönyvírói munkát. A legesípősebb bírálatot a Szovjetszkaja Kultura közölte: „Ilyen erővel akár Gogol Holt, lelkekjét is lehetne sportkönyvnek titulálni, mivel Csicsikov és Nozdrjov dámajátékot játszanak. Ez a nézőcsalogató nódszer egy pillanatig sem tisztességes, különösen, ha ifjúsági filmről van szó. S nem árt emlékeztetni, hogy az inkorrekt eszközök alkalmazása a sportversenyeken is kizárással jár…”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/03 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6179