KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Van/nincs Budapesten filmmúzeum

Kövesdy Gábor

 

Bezárt a régi, legendás Filmmúzeum, átadva helyét a sokatmondóan hangzatos nevű Broadway mozinak. Önnek, aki a Filmvilág rendszeres olvasója, s a mozi funkcióját nem csupán a szórakoztatóiparban véli felfedezni, valószínűleg megszaporodtak homlokán a ráncok. Hiszen az utcai plakát egyszerű kérdésére: „Hova menjünk moziba?” – mind nehezebben találja a választ. S ha mostanában nem is kényeztet minket az újkeletű reformizmus kultúra-pártoló mecenatúrája, egy jó hír azért akad. Október elején a körúti Mátra moziban megnyílt az Örökmozgó, az új budapesti Filmmúzeum.

Újdonsága nem csupán abban áll, hogy a régi (Tanács körúti) Filmmúzeum helyébe lép. Megújulnak az ott követett műsorszerkesztési elvek: az Örökmozgó valóban a majd százéves mozgókép-kultúra örökbecsű alkotásait tűzi műsorára. Európa jelentősebb filmmúzeumaihoz hasonlóan, tematikus sorozatok alkotják a programot. Az október-november havi műsorban a következő összeállítások láthatók: Roman Polanski rendezői sorozata; a Caligaritól Hitlerig: a német film a két világháború közötti időszakban; Forradalom előtt? – a 68-hoz vezető utak Keleten és Nyugaton; Roberto Rossellini rendező-sorozata; „a hónap filmjei”: Wajda Vasembere, Ken Russel: Ördögökje, és Bódy Gábor Psychéjének eredeti, háromrészes változata. A decemberi műsor a filmburleszk két klasszikusának, Buster Keatonnak és Charlie Chaplinnek a munkássága előtt tiszteleg. A részletes havi programról az Örökmozgó külön műsorfüzete tájékoztat. A mozi műsorához kapcsolódó írások a Filmvilág és a Filmkultúra hasábjain jelennek meg.

A nemzetközi jogi előírások alapján az Örökmozgót csak külön pártoló tagsági igazolvánnyal rendelkezők látogathatják. Ez az igazolvány jogosít a moziban jegyvásárlásra.

A felismerés, hogy európai nagyváros kulturális-szellemi központ nem létezhet igazi Cinémathèque nélkül, a Magyar Filmintézetben már régóta megszületett. E felismerés mostani megvalósulása a Magyar Filmintézet és a Budapesti Film közös érdeme.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5523