KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Phenomenon

Vidovszky György

Különleges jelenség lepi meg George Malleyt (John Travolta) születésnapján: egy égből jövő, erős fény „egy csapásra” megváltoztatja életét. Addigi nyugodt, kisvárosi tudatlanságát felváltja az olthatatlan tudásszomj, a veszély és a gyanakvás. Barátai értetlenül szemlélik George színeváltozását: naponta több könyvet olvas el, alig alszik, mégsem fáradt, előre jelzi a földrengést, húsz perc alatt megtanul portugálul, tárgyakat táncoltat kedvére a levegőben. A film látszólag nem is akar a parafenomén jelenségek mélyére hatolni, megelégszik a hétköznapi misztikum bájosan veszélytelen bemutatásával: szórakoztató, bár nem túl izgalmas vígjátéki helyzetet teremt a kisváros lakóinak gyermeki rácsodálkozása George természetesen vállalt, fenomenális képességei láttán.

Ám egyszercsak drámai fordulatot vesz a film: a tudás paradox módon szerencsétlenné teszi főhősünket. Az FBI keresi, és a szeretett nő is elfordul egy időre tőle. Paranoiásnak tűnő viselkedésére az orvostudomány azonnal megtalálja a választ: agydaganata van, ennek következtében serkent fel az agyműködése(!). Halála („ágyban, párnák közt”) meghatónak szánt befejezés helyett alkotói egérút a megoldatlan témából.

A könnyednek induló film a súlyosnak szánt fordulatoktól kártyavárként omlik össze, a felületesség mélyére hatolni eleve sikertelen vállalkozás. Sajnos az egykori táncfenomén, John Travolta is csak nevével tűnik ki e harmadrangú csapatmunkából. Sovány parainézisként megállapíthatjuk, óvakodjunk az űrlényektől, mert agydaganatot okozhatnak, s ne kérkedjünk könnyen megszerzett nyelvtudásunkkal, mert az par(a) excellence ostobaság. Valamint, ha valaki a parapszichológiával akar foglalkozni, ne ennél a zagyva parabolánál kezdje.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=388