KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Leszámolás Denverben

Vidovszky György

„Kell egy csapat!” – mondhatná Jimmy (Andy Garcia), Minarik Ede után szabadon, amikor útnak indul, hogy összeszedje régi bandáját egy ötvenezer dolláros melóra. Megbízója, a tolókocsis(!) maffiafőnök (Christopher Walken) azt kérte tőle, hogy ijesszen rá fia volt barátnőjének új vőlegényére, mert degenerált fiacskája a szakítás miatt mély depresszióban szenved. A jó munkához profikra van szükség, de az angyalarcú, zselés hajú Jimmy elfelejti, hogy a szív nem elég, rutin nélkül nagy a kockázat. A kissé szedett-vedett társaság csak a „röplabdás” köszönésben bizonyul egységesnek, amatőr akciójuk vérfürdőbe torkollik, amiben életét veszti a szeretett lány is. A csapatra kinyuvasztás vár... A gyengécske, szétfeslő történetbe az alkotók belefűztek még egy elvarratlan szerelmi szálat és egy tolakodóan szentimentális, közhelyeket kántáló videóblokkot is, amelyben közelgő haláluk előtt álló emberek üzennek a „jövőbe” szeretteiknek. A film mintha az érző szívű, emberléptékű banditák végóráját szerette volna megörökíteni, akik már tehetetlenek az új kor „bruszviliszes” mutánsaival szemben. A film kétes „humora” trágárságok, elsősorban homoszexuálisokat emlegető, négybetűs kötőszavak állandó ismételgetéséből táplálkozik, színészi játéka az ökölrázás és a könnycsepphullatás fordulataira épül. Az alkotók bölcselkedő szándéka kiválasztott filmhőseik képességei miatt a közérti filozofálgatás szintjén ragadt meg, az erkölcsi példázat a gépfegyverropogás és a brutális öldöklés zajából legalábbis nem hallatszott ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=321