KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bean

Turcsányi Sándor

 

Először. Ismerjük Benny Hillt, Tahi Tóth Lászlót, Gálvölgyi Jánost. Szlovák barátaink az ő helyi megfelelőiket, ukrán elvtársaink ugyancsak. Szeszélyes évszakok típusú szórakoztató magazinok elnyűhetetlen hősei, alpári vidékek haramiái. Mr. Bean közülük egy, vele is biztosra lehet menni, tudhassa mindenki, mit kap a pénzéért. Csináltak már az időjárás jelentésből is egész estés mozifilmet. Lehet, hogy az pont nem jött be, de a tutizmus nem épp ijedős voltáról ismerhető fel.

Másodszor. Leginkább néma jeleneteik okán beszélhetünk nevezettekről úgy is, mint Chaplin és Keaton leszármazottairól, leginkább Stan és Pan mai mutációról, pláne ha el akarjuk adni a cuccot. Igaz Mr. Bean kicsit hangosabban fújja az orrát, és az a sok zuhogás, csobogás, egyéb belső hang, mely sertepertélését kíséri, bizony már Dolby Stereoért kiált. Mégis, a nyomorult ha elront valamit és meg szeretné javítani, csorbát köszörülne, hát ott lesi mind, a burleszk összes buta angyala. Mr. Bean, a barom, rátüsszent a híres festményre, mitől fölpattogzik a nemes anyag és semmivé lesz a híres modell arca. Aki rontotta már el főnöke rádiótelefonját, míg az kiugrott a szükségét végezni, hát e film által újra emberi sorba emelkedik. Magyarán az ősburleszk ma is pontosan úgy hat, mint rég, lehet utálni, csak fölösleges, mert úgy is elröhögöd magad.

Harmadszor. A film ezer kópiával indul, szerte az országban már láthatók az óriásplakátok, mozik pénztárablakából les ránk ez a jóravaló tulok. Én butulok. De az angolok sem emlékeznek már, mi az angol humor. Mr. Bean mozija sokkalta, tizennégyszer vagy mennyiszer, nagyobb siker volt, mint a Négy esküvő, egy temetés. Mellesleg hősünk abban is játszott, tán épp ennyiszer kevesebbet. Olvasom a TASSZ jelentését, hogy ma már az angolok is Galla Miklóst nézik, ha erős hazaira vágynak. Egy királyi temetés felér négy esküvővel, alighanem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1698