KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bizalmas jelentés

Benke Attila

Mr. Arkadin – francia-spanyol-svájci, 1955. Írta és rendezte: Orson Welles. Szereplők: Orson Welles, Robert Arden, Paola Mori. Forgalmazó: Independent. 98 perc.

 

Orson Welles egyike volt azoknak a rendezőegyéniségeknek, akiknek alaposan meggyűlt a bajuk Hollywooddal. Welles naiv gyermeki lelkesedéssel vágott neki az RKO-val kötött szerződés keretében az Aranypolgárnak, ám Az Ambersonok tündöklése és bukását a stúdió a rendező távollétében megcsonkította. A szerződés lejárta után az alkotó független stúdióknál (Macbeth), majd Európában (Othello, A per, Falstaff) próbálkozott, így készült el spanyol, francia és svájci koprodukcióban a Bizalmas jelentés is.

A filmből öt változat is moziforgalmazásba került, és később megjelentek új, bővített verziók, amelyek Welles eredeti elképzelései szerint kísérelték meg rekonstruálni a történetet. A rekonstruálás pedig magában a filmben is központi motívum, mivel a Guy nevű csempész Gregory Arkadin lányán, Rainán keresztül kerül kapcsolatba az egykori alvilági figurával, aki amnéziájára hivatkozva bérli fel a fiatalembert, hogy vájkáljon sötét múltjában.

A DVD-re a film legismertebb, 98 perces európai változata került fel, amelyet Orson Welles eredeti, bonyolult flashbackszerkezete helyett egyszerűbb, lineárisabb cselekményvezetés jellemez. Magát a történetet akár az Aranypolgár „alvilági változatának” is tekinthetjük, annyi különbséggel, hogy itt a nagyformátumú hős maga indítja el a nyomozást, amely feltárja a férfi múltját, idilli, fiatal bűnöző éveit. Továbbá a Bizalmas jelentés a filmművészeti modernizmust megelőlegező alkotásnak is tekinthető. Egyfelől felveti azt a hatvanas-hetvenes évek filmjeiben előkerülő filozófiai kérdést, hogy megismerhető-e a „valóság”. Másfelől Guy (aki idővel egyre inkább hasonlítani kezd ravasz és kegyetlen munkaadójára), de még inkább Arkadin, öndestruktív hősök, akiknek fokozatosan csúszik ki az irányítás a kezük közül. A Bizalmas jelentés tehát izgalmas történettel és képi világgal rendelkezik (kivált az Arkadint szinte zeuszi figuraként bemutató, döntött kameranézetek izgalmasak), viszont probléma, hogy a mindig – így most is – kiváló Welles mellett a másik két főszerepet alakító Robert Arden és Paola Mori haloványak. Hiányzik a filmből egy Joseph Cotten vagy Agnes Moorehead kaliberű színészikon.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14168