KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pusztító

Varró Attila

Destroyer – amerikai, 2018. Rendezte: Karyn Kusama. Írta: Phil Hay és Matt Manfredi. Kép: Julie Kirkwood. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Nicole Kidman (Erin), Sebastian Stan (Chris), Toby Kebbell (Silas), Tatiana Maslany (Petra), Jade Pettyjohn (Shelby). Gyártó: 30West / Automatik Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Média Kft. Feliratos. 123 perc.

 

Kész csoda, hogy a film noir az egyetlen hagyományos férfizsáner, amely eleddig elkerülte a 2010-es évek Álomgyárának általános női revízió-hullámát: a bemocskolódott, sarokba szorult Fehér Férfi és a kemény, céltudatos Femme Fatale páros bukástörténetére épülő műfaji modellben elég áthelyezni a hangsúlyt az utóbbira és minden egyéb módosítás nélkül foroghatnak a Kettős kárigény és Angyalarc női remakejei. Karyn Kusama pontosan ezt teszi, a Pusztítóban mintha csak átültetné a Gyilkosok szüzséjét a „rogue cop”-noirok történetsémájába, felcserélve a nemi felállást: mialatt Los Angeles-i rendőrnője, Erin a jelenben nyomozást folytat egy sok évvel korábban elbaltázott bankrablás szociopata bandavezére után, a múltbéli szálból kiderül, hogyan épült be hajdani zsarutársával, Chris-szel a bandába és csábította át a férfit a sötét oldalra, amely azóta is feltartóztathatatlan erővel roncsolja testét-lelkét, karrierjét és magánéletét.

Túl a bűnügyi bukástörténeten, ravasz flashback-struktúrán és femme fatale-főhősön, Kusama sokat megőriz választott műfaja eredendő (melo)drámai jellegéből is: sikeres rémfilmjei (Ördög bújt belé, Meghívás) szatirikus hangnemétől visszatér korai bokszdrámája, A bunyós csaj komorabb tónusához és rögrealizmusához. Komótos neo-noirja minden jelenetében a hősnő felőrlődött személyiségéről mesél, legyen szó brutális ügyvédverésről, kamaszlánya neveléséről vagy akár a vágyott információért egy haldokló bűnözőn végzett kézimunkáról. A Pusztító Nicole Kidman leamortizált vonásaitól a kifejező Los Angeles-i gettóhelyszínekig precíz térképet rajzol a kortárs noir kilátástalan, nyomorúságos és minden romantikus árnyalatot nélkülöző világáról – időnként modoros (orosz rulett a bandában), helyenként húsba vágó (bunyó az étteremben), amolyan fekete bárány Michael Mann és Kathryn Bigelow búbánatos frigyéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13983